Könyv

Vesztünkre

Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből

Kritika

Közelmúltunk egyik legfájdalmasabb kudarca volt Magyarország 1944. októberi sikertelen kiugrási kísérlete a náci Németország szövetségi rendszeréből. Ungváry Krisztián történész új, óriási levéltári forrásanyagot és számos memoárt feldolgozó könyvében rendkívüli alapossággal, krimiszerű izgalmak kíséretében, szinte percről percre rekonstruálja, hogy mik voltak a kiugrási kísérlet előzményei, és miért vallott kudarcot Horthy és közvetlen híveinek próbálkozása.

A szerző azt is részletesen felvázolja, miért lett volna kulcsfontosságú kiugrani a német szövetségi kötelékből (sőt ami ebből logikusan következett volna: a fegyveres szembefordulás a náci Németországgal!). Ungváry ráadásul azt is megengedi magának, hogy egyfajta (könyvében és az ahhoz csatlakozó nyilatkozataiban rendre legitim történészi módszerként megvédett) kontrafaktuális hipotézissel éljen, azaz feltegye a kérdést: mi lett volna a világ és Magyarország sorsa abban az esetben, ha a kiugrás sikerül?

A szerző mindenekelőtt gondosan elemzi Horthy Miklós kormányzó 1944. október 15-én kora délután a magyar rádióban be­olvasott, önmagában is számos valótlanságot tartalmazó proklamációját. Ebben az ország – és közben a német megszállók – tudomására hozta, hogy ellenfeleinkkel (értsd: a szovjetekkel) előzetes fegyverszünetet kötünk, és velük szemben minden ellenségeskedést felfüggesztünk. Ez önmagában sem volt korrekt tényközlés, azt ugyanis sikerült elhallgatni az ország közvéleménye előtt, hogy a megbízottai révén addigra már alá is írta a fegyverszünetet, amelynek feltételei is ismeretesek voltak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.