Könyv

Vesztünkre

Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből

Kritika

Közelmúltunk egyik legfájdalmasabb kudarca volt Magyarország 1944. októberi sikertelen kiugrási kísérlete a náci Németország szövetségi rendszeréből. Ungváry Krisztián történész új, óriási levéltári forrásanyagot és számos memoárt feldolgozó könyvében rendkívüli alapossággal, krimiszerű izgalmak kíséretében, szinte percről percre rekonstruálja, hogy mik voltak a kiugrási kísérlet előzményei, és miért vallott kudarcot Horthy és közvetlen híveinek próbálkozása.

A szerző azt is részletesen felvázolja, miért lett volna kulcsfontosságú kiugrani a német szövetségi kötelékből (sőt ami ebből logikusan következett volna: a fegyveres szembefordulás a náci Németországgal!). Ungváry ráadásul azt is megengedi magának, hogy egyfajta (könyvében és az ahhoz csatlakozó nyilatkozataiban rendre legitim történészi módszerként megvédett) kontrafaktuális hipotézissel éljen, azaz feltegye a kérdést: mi lett volna a világ és Magyarország sorsa abban az esetben, ha a kiugrás sikerül?

A szerző mindenekelőtt gondosan elemzi Horthy Miklós kormányzó 1944. október 15-én kora délután a magyar rádióban be­olvasott, önmagában is számos valótlanságot tartalmazó proklamációját. Ebben az ország – és közben a német megszállók – tudomására hozta, hogy ellenfeleinkkel (értsd: a szovjetekkel) előzetes fegyverszünetet kötünk, és velük szemben minden ellenségeskedést felfüggesztünk. Ez önmagában sem volt korrekt tényközlés, azt ugyanis sikerült elhallgatni az ország közvéleménye előtt, hogy a megbízottai révén addigra már alá is írta a fegyverszünetet, amelynek feltételei is ismeretesek voltak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.