Könyv

Vesztünkre

Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből

Kritika

Közelmúltunk egyik legfájdalmasabb kudarca volt Magyarország 1944. októberi sikertelen kiugrási kísérlete a náci Németország szövetségi rendszeréből. Ungváry Krisztián történész új, óriási levéltári forrásanyagot és számos memoárt feldolgozó könyvében rendkívüli alapossággal, krimiszerű izgalmak kíséretében, szinte percről percre rekonstruálja, hogy mik voltak a kiugrási kísérlet előzményei, és miért vallott kudarcot Horthy és közvetlen híveinek próbálkozása.

A szerző azt is részletesen felvázolja, miért lett volna kulcsfontosságú kiugrani a német szövetségi kötelékből (sőt ami ebből logikusan következett volna: a fegyveres szembefordulás a náci Németországgal!). Ungváry ráadásul azt is megengedi magának, hogy egyfajta (könyvében és az ahhoz csatlakozó nyilatkozataiban rendre legitim történészi módszerként megvédett) kontrafaktuális hipotézissel éljen, azaz feltegye a kérdést: mi lett volna a világ és Magyarország sorsa abban az esetben, ha a kiugrás sikerül?

A szerző mindenekelőtt gondosan elemzi Horthy Miklós kormányzó 1944. október 15-én kora délután a magyar rádióban be­olvasott, önmagában is számos valótlanságot tartalmazó proklamációját. Ebben az ország – és közben a német megszállók – tudomására hozta, hogy ellenfeleinkkel (értsd: a szovjetekkel) előzetes fegyverszünetet kötünk, és velük szemben minden ellenségeskedést felfüggesztünk. Ez önmagában sem volt korrekt tényközlés, azt ugyanis sikerült elhallgatni az ország közvéleménye előtt, hogy a megbízottai révén addigra már alá is írta a fegyverszünetet, amelynek feltételei is ismeretesek voltak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.