- banza -

Napos tenger, fölötte sirályok röpte, aztán a tarajos hullámok, ahogy gyémántporosan széttörnek a parti sziklákon, melyek kinyúló peremén egy öreg, megfáradt férfi áll, és a távolba mered. Csak nem a múltak ütemén mereng?! De bizony azokon, mert hamarosan felvillan egy másik képsor, amelyen fiatal párt látunk; eljátszódnak a tengerparton, olyannyira önfeledten, hogy a nő szép és nyilván frissen vásárolt kalapját a vízbe sodorja a pajk szél. Ezen lehet évődni tovább.

"Bocsánat, nem Purkrábek úrnak tetszik lenni a Slavia Bankból?" - ez a kérdés - Réz Ádám fordításában - a nekünk, magyaroknak oly röhögtetően hangzó névvel, az egész megszólalás totális abszurditásával akár ebben a káprázatos humorú meseregényben is elhangozhatna

1810. október 12-én rendezték I. Lajos bajor király esküvőjét a Sachsen-Hildburghausen házból származó Theresie hercegnővel, ebből az öt napig dúló, népünnepéllyé fajuló eseményből nőtt ki az Oktoberfest Münchenben.

Köztudott, hogy az útikönyvek hajlamosak sorozatba rendeződni, az első ilyet a német Karl Baedeker indította az 1800-as évek közepén.

Az 1941-ben született, 1979-ben Amerikába emigrált, 1990-ben New Yorkban meghalt író meglehetősen ismert nálunk is, immár a harmadik magyar kötetét vehetjük kézbe.

Lévén láncdohányos, valamint olyan ember, aki többször is megpróbálta a pipázással kiváltani (sikertelenül) a rettenetes cigit, mintegy izzó érdeklődéssel kerestem fel a címe alapján nagyszabásúnak ígérkező kiállítást.

Igazán megkapó az indítás; archaizáló képek, barna-fehérben, Daguerre mester látásmódjával. 1919, Párizs, felülről, mintegy gyerekjátékméretben látjuk a fő színhelyt, az operát, a téren tipródó emberek is bábuk. Aztán a kép megelevenedik, éppen árverést rendeznek, a háborúban lerobbant épületben kísértetiesen (és kissé retorikusan) kereng a szél, s persze felsüvöltenek az emlékek is. Különösen Chagny márkiban, aki öregen, megtörten licitál egy zenélődobozra. Egyetlen vetélytársa régi ismerőse, Madame Giry, az operaház disztingváltan őszülő öltöztetőnője. Összevillan a szemük. És máris a múltban vagyunk, az 1800-as évek második felében.

Magyar Narancs: Nemrég radikálisan megújult a JAK Világirodalmi Sorozata. A könyvek egységes külsõt kaptak, de gondolom, ez némi tartalmi változást is jelent. Miben áll ez? Zilahy Péter: Annyira megújult, hogy a neve is más, most Gondolat Világirodalmi Sorozatnak hívják, mivel a JAK és a Gondolat különvált.

Az 1942 és 1992 között játszódó A fényképész utókora egyik színtere ismét a korábbi kötetekbõl (Jadviga párnája,1997; Milota, 2002) megismert Békés megyei falu. A fülszöveg máris trilógiát emleget. Okkal vajon?

A hat éve mûködõ kiadó elsõsorban nyugati nyelvekbõl fordított kiadványaival szerzett hírnevet. Most váratlanul a kortárs magyar irodalom felé fordult.

Több évtizedes hagyomány, hogy a holland kulturális évad megnyitóját Amszterdamban rendezik, a Rijkmuseum és a Concertgebouw által határolt hatalmas téren. Az Uitmarkt névre hallgató rendezvényen ezúttal a magyarok is részt vehettek, ez volt a szeptemberben kezdõdõ hollandiai magyar évad beharangozója augusztus 28-29-én.