„Én neveltem fel Petőfit”
Akadt köztük balladaköltő és igazi dandy is, s volt, aki a lapszerkesztésben ismerte fel a maga egyedüli műfaját. Réz Pál életútinterjújának megjelenése ürügyén irodalomtörténetünk jeles szerkesztőire emlékezünk.
László Ferenc
-
Rendszerint mindenféle recenziók és kritikák, olykor történelmi és kultúrtörténeti írások, elvétve interjúk szerzője.
László Ferenc cikkei
Ne menjenek sehová!
Ha a végső titkokat kutatjuk, könnyen fölismerhetjük, hogy a kereskedelmi tévécsatornák személyzeti politikájának két nagy rejtélye van: nem tudható, mi alapján lehet bekerülni a tévébe, s éppily megfejthetetlen titok, hogyan lehet kikerülni onnan.
Vitéz kis úr
Korszakos ítész, Petőfi posztumusz sógora, Jókai fáradhatatlan ostorozója. A bokán lőtt kritikus, aki szépírónak is jól bevált. Mikor a hóhért dicsérik...
„Mindig volt valami emberi plusz”
Már nem ifjúsági zenekar, de a fiataloknak éppenséggel egyre nagyobb figyelmet szentel. Régi szellemiségről és új lendületről, partnerségről és piszkos anyagiakról, illetve a bicskei menekülttábor és Schubert kapcsolatáról beszélgettünk.
Dudás akar lenni
A magyar nép hagyományait páros lábbal tapodó bolsevik diktatúra idején történt, hogy 1970-ben néhány bátor partizán, meghúzódva a vasárnap esti főműsoridő rejtekében, megindította a Röpülj, páva! sorozatát.
Kezeket fel!
Habár a Budapest Tv pár esztendeje – sokunk fájdalmára! – kiszenvedett, emléke máig velünk él.
Megszólalásig
Úgy lehet, a 24601-es számú, feltételesen szabadlábra helyezett touloni rab történetét a hideg mérlegelés éppoly musicalidegennek ítélhetné, mint azt a T. S. Eliot-versválogatást, amelyet macskának beöltözött felnőtt férfiak és nők adnak elő.
„Állásfoglalást stimulálunk”
A tizenötödik évéhez elérkező Magic Mirror a Sziget egyik méltán népszerű és jellegzetes szeglete. A kezdetekről és az idei évről, régi támadásokról és új bulikról a helyszín felelősét kérdeztük.
Elindult egy úton
Elvétve akadnak korszakos színészek. Sinkó László korszakváltó színész volt: egy talán még ritkább típus megtestesülése. Tekintélyt parancsoló, vattafehér fürtjeivel, mesterien kiművelt orgánumával és önelégültséget sosem ismerő játszókedvével mindhalálig a magyar színházművészet oly sokszor leértékelt alaptőkéjét gyarapította. Fenntartó egyéniség volt, amilyen nélkül sohasem lehet kiegyensúlyozott színvonalú, szerethető, jó színház.