László Ferenc

Nemhiába méltatják annyian Szent Páltól Müller Péterig, a szeretet valóban csodákra képes.

„Nem győzzük hangsúlyozni” – ha egyetlen fordulattal kellene jellemeznünk a nemzeti hírcsatorna ernyedetlen működését, alighanem ezt a pár szót idéznénk múlt szombatról, a reggeli tur­nusarc, Imre Balázs mondókájából.

Katarina Witt, Náray Tamás, Swarovski kristályok – a Szegedi Szabadtéri Játékok igazán mindent bedobott, hogy extra csáb­erővel ruházza fel az idei operaprodukciót, Béres Attila Az álarcosbál-rendezését.

A bolygó hollandi megérkezett a Budapesti Wagner-napok programjára, Kovalik Balázs elért pályafutása első Wagner-produkciójáig, a hazai közönség pedig öt év elteltével újra színről színre láthatott egy új Kovalik-rendezést – az immár hagyományos pesti Wagner-ünnep idei bemutatója a találkozások jegyében állt.

A fickó, aki élő adásban kövérezi le női műsorvezető társát, s aki a legnevetségesebb dürrögéssel fordul... megnéztük a FEM3 Cafét, nos, egy igazi csoda volt.

Plautus komédiáinak témáiból és figuráiból összegyúrni egy Broadway-musicalt: ez Stephen Sondheimre valló, merész ötlet.

Az alternatív, a celeb- és álcelebvilágban ajánlataikkal házaló RTL-esek, illetve az önmagukat – próbafelvétel gyanánt – mobiljukkal lázasan filmező alternatívok, celebek és álcelebek: az év elején ezzel a különös képlettel szembesülhetett az ember, ha útjai valamelyest érintkeztek a mondott kisvilágok belterjes köreivel.

Színház két részben – áll a Kultúrbrigád és az Átrium közös Csehov-bemutatójának színlapján, s ez a mellbevágó műfaji meghatározás nem csupán a fiatal alkotók rokonszenves arroganciájáról tanúskodik.

Milyen lenne, ha a Dinasztiát nem amerikai tévésorozatnak, hanem itáliai barokk operának képzelnénk el?

Kezdetben vala a Parabola: a bejátszásokkal, képi poénokkal, összevágott anyagokkal megspékelt humoros kommentár tévés műfaját e műsor hosszú szériája révén szokta és szerette meg a hetvenes-nyolcvanas évek hazai közönsége.