Tévé

Ferenc magánvéleményei - Fórum az ATV-n

Interaktív

Ahogy lassan, de biztosan ismétlőválogatásokba meg örökkévaló Columbo-epizódokba hanyatlik a nyári tévés műsorrend, az elkötelezett néző számára úgy értékelődik föl mind jobban az a néhány élő műsor, amely még fel-felbukkan a kínálatban. Az ATV adásmenetében például, ahol mostanra már a reggeli sáv is az ismétléseké, a betelefonálós-SMS-ezős Fórum az egyik utolsó ilyen bástya. A Fórum érdemei persze egyébként is bokrosak, elvégre az jószerint maga a vegytiszta demokrácia. A műsor, ahová 260 forint plusz áfa lefizetése árán bárki betelefonálhat a mondandójával, persze gazdasági vállalkozásnak sem utolsó, így aztán fönnállása és virágzása többszörösen is garantáltnak tekinthető.

A Fórum ráadásul még olcsó is, hiszen adásonként mindössze egy-egy strapabíró moderátorra van szükség, aki fogadja és állja is a betelefonálói véleményözönt. A személyes stílusok változatosak: Vicsek Ferenc például sokkal inkább maga magyarázna, a másik veterán, Németh Péter sosem rest unottnak látszani, míg Somos András arca rendszerint a hol csendes, hol fölindult indignálódottságé. A mezőny legtürelmesebbike okvetlenül Schwajda Gergő, aki valóban bármit, de bármit nyugton végighallgat, legyen az akár a csatorna korholása vagy épp műtéti esetleírás.

Persze a hosszútűrő napközis Schwajda technikája is problematikusnak bizonyulhat olykor, mint például múlt péntek délelőtt, amikor is egy bizonyos Ferenc ragadta a kezébe a telefonkagylót. A Telekom, az Amerikai Egyesült Államok és a KGB közös összeesküvésének áldozatát ugyanis el akarják tüntetni a fővárosból, érvényes okiratait, szerződéseit vérlázító módon érvénytelenítik, sőt a betelefonálót – ha hihetünk beszámolójának – 1991-ben mindennek tetejébe még meg is ölték. Ferenc a „cigánygyilkosságok” ügyét is érinti, rámutatva a CIA és a KGB nyilvánvaló bűnösségére, mely kijelentését Schwajda egy empatikus „ühüm”-mel nyugtázza. „Ezek Ferenc magánvéleményei voltak” – kerekíti le utóbb a műsorvezető a pár perces klinikai közjátékot, hogy aztán újra fogadhassa a szabványosabb telefonhívásokat. Melyeknek közös jellemzője, hogy csakis a legritkább esetben kapcsolódnak ahhoz a három uborkaszezoni témaajánlathoz, amelyet Schwajda az adás elején meglehetős körülményességgel és derűs komótossággal körülmagyarázott. Sokkal több figyelmet kell szentelni a devizahitelesek ügyé­nek – ezt azonban ketten is megjegyeztetik a moderátorral, aki meg is fogadja, hogy az üzenetet híven eljuttatja majd kollégáihoz. Az egészségügy dolgában ellenben nem is olyan könnyű igazságot tenni, mert amíg egy hölggyel csúnyán bántak a kezelőorvosai (mivel a Nők Lapjának adott interjújában nem említette meg a megyeszékhelyi kórházat…), addig a kórházakat ugyancsak belülről ismerő idős úr éppen ellenkezőleg nyilatkozik, ekképp fogalmazván: „én még a kajával is meg voltam elégedve”.

S mindeközben szép csendben peregnek a 260 Ft plusz áfák, a szemzavaró SMS-csíkon pedig ott virít az épületes kiírás: „Kedves nézőink! Tájékoztatjuk önöket, hogy a hozzászólások adásba kerülése szerkesztés alapján (!) zajlik.” Hacsak úgy nem!

ATV, július 31.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.