„Én neveltem fel Petőfit”

Könyv

Akadt köztük balladaköltő és igazi dandy is, s volt, aki a lapszerkesztésben ismerte fel a maga egyedüli műfaját. Réz Pál életútinterjújának megjelenése ürügyén irodalomtörténetünk jeles szerkesztőire emlékezünk.

A sajtó föllendülését hozó reformkor mindjárt több nevezetes szerkesztőegyéniséget adott a magyar irodalomnak, szorgalmasokat és uraskodókat egyaránt. A legtöbben alighanem Vahot Imre (1820–1879) nevét tudnánk felidézni e korból, hála a Petőfi-életrajz alapos iskolai betanításának. A Pesti Divatlap szerkesztője, aki részint Bajza és Vörösmarty közbenjárására, részint a lutheránus összetartás jegyében maga mellé vette segédszerkesztőül Petőfit, utóbb gondosan ápolta saját nagyvonalúságának és bölcsességének legendáját. A Petőfinek sok bosszúságot okozó munkaadó élete végéig ezt emlegette: „Én neveltem fel Petőfi Sándort. Azért éltem én. Az az én dicsőségem. A sors engem választott ki eszközül arra. Petőfi sohasem lett volna az nélkülem, amivé lett.”

Petőfi egy ízben még párbajjal is fenyegette Vahotot, aki a konzervatív Honderű szerkesztőjével tettleg is becsületbeli ügybe keveredett. A Honderű vezérférfiúja az arisztokratákkal barátkozó dandy, Petrichevich-Horváth Lázár (1807–1851) volt, akit a visszatekintő Jókai így jellemzett A tengerszemű hölgy lapjain: „Egy zseniális bonviván, alakra furcsa; törpe és púpos, vállhoz nőtt fejjel, melynek hátrafelé hegyesült a tarkója; szatír kifejezésű arccal, térdig érő karokkal, és amellett a tökéletes gentleman hódító applombjával (=magabiztos fellépés). Volt egy látszólagos előnye fölöttünk: az, hogy a fél világot beutazta, s a magas köröknek és a külföldnek kiváló celebritásairól mint jó pajtásokról beszélhetett. Otthon volt a mágnási kaszinóban, a turfot ismerte, a főúri családokban létrejövendő házasságokat előre jelezni tudta, s a divatról igen szakavatott ismertetéseket közölt. Aztán elegáns szállást tartott; matinéket adott s azokon az arisztokrácia »arany fiatalságát« érintkezésbe hozta a művészi körök ünnepeltjeivel.” Petrichevich jellegzetes figurája közkedveltségnek örvendett a maga korában, ám írásművészete és lapja már jóval kevésbé: az arisztokrata hölgyek kedvére szerkesztett – és sok főnemesi műkedvelőt publikálásra bátorító – Honderű nem tudott valódi népszerűségre vergődni, s végül nem is élte túl az 1848-as esztendőt.

„A Hét ajtaja fölé arany szöveggel egy feliratos tábla van odaszögezve: Tiszteld a tehetséget! Tiszteld minden formájában, minden kialakulásában, és ha nem érted meg mindjárt, légy azon, hogy megértsd. Tiszteld a tehetséget elleneidben is és aberrációjában is. Mert a tehetség ritka adománya az égnek. Pénzen megvásárolhatsz mindent: rangot, szerelmet, egészséget, még hosszú életet is; tehetséget nem! Keleten szentnek tartják az eszelősöket; a tehetség tiszteletét Nyugaton keresd. A Hétnél megvolt.” Ez az idézet már Kiss Józseftől (1843–1921) való, aki Arany után a ballada műfajának legihletettebb képviselője volt, s aki 1890-ben megindította A Hét című „társadalmi, irodalmi és művészeti közlönyt”. A lap, melyet a Korona kávéházban hívtak életre (a Váci és a Régiposta utca sarkán), indította a népszerűség felé Ignotust és Heltai Jenőt, s a hamar nagy öreggé váló Kiss József élete végéig a tehetségek friss szemű felfedezőjének érezhette magát.

Osvát Ernő

Osvát Ernő

 

Jórészt kávéházban szerkesztett a XX. század, s alighanem a teljes magyar irodalomtörténet legnagyobb redaktora, a papos megjelenésű Osvát Ernő (1876–1929) is. A már életében legendássá váló Nyugat-szerkesztő így jelenik meg Karinthy Frigyes Madách-paródiája, a New York kávéházba helyezett Tizenhatodik szín lapjain: „A karzaton ül a modern »Nyaggat« című revü szerkesztője, mint Tudós, fehér köpenyben. Anyák gyermekeiket hozzák elébe. Éppen egy gyermeket tapogat. EGY ELŐFIZETŐ: Tudós – véleményed? SZERKESZTŐ: Ebből műkritikus lesz.”

A tragikus sorsú Osvát, aki maga jószerint alig írt, nagy felfedező volt, s néhány kortársa szerint túlzásba is vitte az új költők, s főleg az új költőnők megjelentetését. Mégis helytállóbb az az értékelés, melyet a lánya után haló Osvátról Móricz Zsigmond nekrológja leírt (mintegy mellékesen összefoglalva azt is, hogy melyek a kiemelkedő szerkesztők erényei): „Alig van e korszaknak magyar írója, aki ne kapott volna tőle ösztönzést, irányítást, felszabadítást. Csodálatos a munka, amit végzett. Folyton figyelő, szüntelen olvasó, szakadatlan ítélő szelleme számontartotta az ország minden fölcsillanó tehetségét, mint bányász az aranyérceket, s európai látókörében minden feltűnő jelenség azonnal a maga helyére illeszkedett. Szíve ügye volt minden tehetség sorsa, s mennél kevésbé ismerték el, annál inkább.”

Réz Pál (Parti Nagy Lajossal közös) hangos memoárja, a Bokáig pezsgőben nemrég jelent meg a Magvető gondozásában. A Réz Pállal tavaly készített nagyinterjúnk itt olvasható.

Neked ajánljuk

A varacsk alatt

Jane Campion hosszan megpihent legutóbbi rendezése, a 2009-es, Keats életéről szóló Fényes csillag után, azóta csak egy remek krimisorozatot, A tó tükrét láthattuk tőle.

A hiányzó hetes

Milyen kapcsolat van egy széndarab és egy tájkép, vagy a „szabálytalanul” szabályos mértani test és egy karkörzés között? Mire (vagy kire) utal a kiállítás címe? Miért fontos a hetes szám?

Vif

A zseni a polgári életben örök vesztes, akinek talán szüksége is van ezekre a vereségekre. A művészetpszichológia érdekes kérdése lehetne, hogy a vásott romantikus közhelyek közül vajha miért épp ez maradt oly kedves mindmáig a 19. század gyermekded ábrándjait zordan elvető és rendre kifigurázó színházi alkotók számára.

Egy szabad ember

  • Babarczy Eszter

„Egy elkövetkező nemzedéknek, akik remélhetőleg szerencsésebbek és bölcsebbek lesznek, mint mi voltunk”indul a harminc év történetfilozófiai, eszmetörténeti és politikai írásait összegyűjtő kötet. Gyurgyák nem változtatott az eredeti szövegeken, összeállításuk mégis politikai tett: a szerző hitvallást tesz, amelytől az ország sorsának jobbra fordulását várja. Ez a hitvallás egy angolszász típusú konzervativizmusé, amely, mint Gyurgyák maga mondja, elveszített lehetőség volt a magyar történelemben, különösen a rendszerváltás után.

Majd legközelebb

  • Rádai Andrea

Nem sikerült leváltani a féldiktatórikus rendszer kormányát, így a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését sem tudtuk megakadályozni: nem nyertünk a ProTest – Út a forradalomhoz című színházi társasjátékban. De ez talán mellékes is, mert itt az út volt a fontos, a viták, a közös gondolkodás, a billegés a cselekvés képességének eufóriája és a tehetetlenség letargiája között.

Törvényen kívüli ösztönök

Nyolc afrikai férfi táncos jön ki a színpad elejére. Meztelen testükre húzott fekete öltönyükben felsorakoznak a rámpán, farkasszemet néznek a közönséggel. Kitartóan, sokáig. Miféle szakadékot lép át, vagy nem lép át a tekintetünk? Az ő szemükben lehetne düh, méreg, dac, elég, ha a gyarmatosításra, háborúkra, a menekülthelyzetre gondolunk. De nincs. Csak úgy néznek.

Vissza a szamárpadba

  • A szerk.

Nagyszabású szélsőjobboldali összejövetelnek, öndefiníciója szerint egyenesen csúcstalálkozónak adott otthont a múlt hétvégén Lengyelország fővárosa. A The Warsaw Summit házigazdája a Jog és Igazságosság (PiS) és Jarosław Kaczyński pártelnök voltak, vélelmezett titkos célja pedig az, hogy az európai hasonelvű pártokat egységbe kovácsolja.

„Párizsban minden volt”

  • Artner Sisso

A Jel Színház alapítója a vajdasági Magyarkanizsáról indult képzőművészként, s előbb Budapesten, majd Párizsban lett táncos és koreográfus. Legutóbbi darabja, az OMMA kapcsán beszélgettünk, emlékezve az első előadására, a Pekingi kacsára is.

Hozza a kötelezőt

  • Sausic Attila (Berlin)

Németországban megszigorították a járványellenes intézkedéseket. Angela Merkel megjelenésünk napján adja át irodáját a parlament által szerdán megválasztott szociáldemokrata kancellárnak. Olaf Scholz általános oltáskötelezettség bevezetését tervezi. S mennyi szép törekvés és nemes szándék említhető az új kormány programjából!

„Rohadjon szét ott, ahol van!”

A szakértő szerint kisebbek, az építtető szerint megfelelő méretűek a Nagy-Magyarországot bemutató mórahalmi Mini Hungary Park makettépületei. A Szegedi Törvényszéken zajló büntetőper nem azt vizsgálja, mi mekkora, hanem hogy meg akarták-e rövidíteni az államot és az Európai Uniót.

„Innen csak elmenni lehet”

Négyszázszoros ingatlanár-különbség is lehet Budapest belvárosa és például a Békés megyei Kevermes vagy Kötegyán között. Kevermesen jártunk, s mellbevágó szegénységet és pusztulást láttunk.