Tévé

Ne menjenek sehová!

Gyertek át szombat este!

Interaktív

Ha a végső titkokat kutatjuk, könnyen fölismerhetjük, hogy a kereskedelmi tévécsatornák személyzeti politikájának két nagy rejtélye van: nem tudható, mi alapján lehet bekerülni a tévébe, s éppily megfejthetetlen titok, hogyan lehet kikerülni onnan.

Csúnya bukással meg nyögvenyelős bocsánatkérésekbe torkolló ostobaságokkal a jelek szerint nem lehet elveszíteni a döntéshozói bizalmat – erre Sebestyén Balázs az egyik élő, mi több, virulens példa, akinek új műsora most akár az említett ikerrejtélyek sűrítménye gyanánt is szemlélhető.

„Az ország legvadabb házibuliját” s inkluzíve „egy eszement játékpartit” ígér a beharangozó szöveg, de a valóságban az unalomig lehasznált mutogatós-kitalálós feladatok sorjáznak a kép­ernyőn: csupa-csupa sztárral, döntően a csatorna régi és új szerzeményeivel. A most épp ide szerződött Hajós András bukott műsorain még maga Sebestyén is viccelődik egy sort, de a farokméret körüli, már-már kiapadhatatlan mókázáshoz meg a tollal való fülcsiklandozáshoz képest ez a mozzanat akár érdeminek is ítélhető. Amúgy is a veteránok, azaz Hajós meg az arcvonásaival mindinkább az idős Tony Curtist idéző Geszti Péter áll helyt leginkább a könnyedség és szellemesség terén, míg az új csillagok, mint a mozgalmas érzelmi életű Szabó Zsófi vagy a fölöttébb lelkesen futtatott Lali ehelyett inkább (talán önironikusan tódított) butuskaságukkal veszik ki méltó részüket a mulatságból.

false

E mulatságnak amúgy olykor határozottan támadó éle van, ám tévednénk, ha Orbán és Gyurcsány, vagy netalán Andy Vajna és Habony Árpád fotóinak összemontírozását („lombikzombik”) vélnénk merész politikai fricskának. Nem, az igazi célpont – mint az első adásban is – inkább Zimány Linda, aztán Hajdú Péter vagy Berki Krisztián. Szóval a pillanatnyilag a bulvár ellenoldalán tanyázó celebek, akiknek ezért okkal kijár a csipkelődésből. A csipkelődés egyébként is roppant kedvelt regisztere a műsornak, ahol jellemző módon épp csak a beültetett stand-up-állócsillagnak nem jön össze az este során egyetlen valódi poén se, míg ellenben hatalmasat kacaghatunk azon, amint őt Dombi helyett Gömbinek szólítja egyik dévaj játszótársa. Mert ilyen az, ha elszabadul, sőt elvadul egy eszement játékparti: fölszabadultan hahotázik, nyerít és vihog műsorvezető, játékos és stúdióközönség – csak éppen arra nem könnyű rendszerint rájönni, hogy voltaképp min is nevetnek az egybegyűltek.

A Gyertek át szombat este! jól érzékelhetően a legalacsonyabb rizikóval kalkuláló műsor, melyhez képest Sebestyén Balázs két éve bukott show-ja maga volt a merész kockázatvállalás. Csakhogy egy ennyire tét nélküli játékon is lehet ám bukni! No, a legkevésbé sem a kiosztott nyeremény miatt, hiszen az eddigi két adás civil nyertesei együtt se vittek el félmilliót a kasszából. Hanem mert ennél a hosszúra nyújtott csatornareklámnál, a stúdió- és díványcelebek kényelmes-öreges körbeforgatásánál alighanem még a jól szoktatott RTL-nézők is többet várnak szombat este.

RTL Klub, szeptember 19.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.