Tévé

Ne menjenek sehová!

Gyertek át szombat este!

Interaktív

Ha a végső titkokat kutatjuk, könnyen fölismerhetjük, hogy a kereskedelmi tévécsatornák személyzeti politikájának két nagy rejtélye van: nem tudható, mi alapján lehet bekerülni a tévébe, s éppily megfejthetetlen titok, hogyan lehet kikerülni onnan.

Csúnya bukással meg nyögvenyelős bocsánatkérésekbe torkolló ostobaságokkal a jelek szerint nem lehet elveszíteni a döntéshozói bizalmat – erre Sebestyén Balázs az egyik élő, mi több, virulens példa, akinek új műsora most akár az említett ikerrejtélyek sűrítménye gyanánt is szemlélhető.

„Az ország legvadabb házibuliját” s inkluzíve „egy eszement játékpartit” ígér a beharangozó szöveg, de a valóságban az unalomig lehasznált mutogatós-kitalálós feladatok sorjáznak a kép­ernyőn: csupa-csupa sztárral, döntően a csatorna régi és új szerzeményeivel. A most épp ide szerződött Hajós András bukott műsorain még maga Sebestyén is viccelődik egy sort, de a farokméret körüli, már-már kiapadhatatlan mókázáshoz meg a tollal való fülcsiklandozáshoz képest ez a mozzanat akár érdeminek is ítélhető. Amúgy is a veteránok, azaz Hajós meg az arcvonásaival mindinkább az idős Tony Curtist idéző Geszti Péter áll helyt leginkább a könnyedség és szellemesség terén, míg az új csillagok, mint a mozgalmas érzelmi életű Szabó Zsófi vagy a fölöttébb lelkesen futtatott Lali ehelyett inkább (talán önironikusan tódított) butuskaságukkal veszik ki méltó részüket a mulatságból.

false

E mulatságnak amúgy olykor határozottan támadó éle van, ám tévednénk, ha Orbán és Gyurcsány, vagy netalán Andy Vajna és Habony Árpád fotóinak összemontírozását („lombikzombik”) vélnénk merész politikai fricskának. Nem, az igazi célpont – mint az első adásban is – inkább Zimány Linda, aztán Hajdú Péter vagy Berki Krisztián. Szóval a pillanatnyilag a bulvár ellenoldalán tanyázó celebek, akiknek ezért okkal kijár a csipkelődésből. A csipkelődés egyébként is roppant kedvelt regisztere a műsornak, ahol jellemző módon épp csak a beültetett stand-up-állócsillagnak nem jön össze az este során egyetlen valódi poén se, míg ellenben hatalmasat kacaghatunk azon, amint őt Dombi helyett Gömbinek szólítja egyik dévaj játszótársa. Mert ilyen az, ha elszabadul, sőt elvadul egy eszement játékparti: fölszabadultan hahotázik, nyerít és vihog műsorvezető, játékos és stúdióközönség – csak éppen arra nem könnyű rendszerint rájönni, hogy voltaképp min is nevetnek az egybegyűltek.

A Gyertek át szombat este! jól érzékelhetően a legalacsonyabb rizikóval kalkuláló műsor, melyhez képest Sebestyén Balázs két éve bukott show-ja maga volt a merész kockázatvállalás. Csakhogy egy ennyire tét nélküli játékon is lehet ám bukni! No, a legkevésbé sem a kiosztott nyeremény miatt, hiszen az eddigi két adás civil nyertesei együtt se vittek el félmilliót a kasszából. Hanem mert ennél a hosszúra nyújtott csatornareklámnál, a stúdió- és díványcelebek kényelmes-öreges körbeforgatásánál alighanem még a jól szoktatott RTL-nézők is többet várnak szombat este.

RTL Klub, szeptember 19.

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.