László Ferenc

Józsefi áldottság – amikor tavaly januárban, hetvenedik születésnapján a hazai és a nemzetközi zenei élet kiválóságai felköszöntötték Eötvös Pétert, ünnepi szavaik kimondatlanul is a személyiség és a pályafutás e kivételes jellegzetességét próbálták érzékeltetni.

„Országunk kisded tengere” és Isten örömkönnye, amelyben azért magyar ember meg nem mártózna: írók a Balatonnál, írók a Balatonról.

Kezdjük önkritikusan: nemcsak az a bolond, aki poétává lesz Magyarországon, de az is, aki az Echo Tv kulturális híradójából próbál meg tájékozódni!

Rien, azaz semmi – a nyitányt követően ezzel a szóval indul Gounod Faustja, s benne a címszereplő szólama: egyszerre teremtve találó felütést az életét és munkálkodását eredménytelennek ítélő Faust számára, s bocsátva a mindenkori közönség elé az operatörténet egyik nagy freudi elszólását. Merthogy a slágerszámok sorával ékes, megvesztegetően hatásos és másfél száz éve pazarul népszerű opera maga a frivol túlvállalás: a fausti téma legkevésbé fausti szellemű feldolgozása. Meglehet, épp ezért a legsikeresebb is egyúttal.

Aki egyszer díva volt, örökké díva marad.

Cári alattvalóként született, és Finnország nemzeti zeneszerzője vált belőle, bár számos művének svéd címet adott, s önmagának francia keresztnévformát választott. Sibelius, a komponista, akinek kevés rajongója van hazánkban.

„Ez minden idők legforróbb szerelme volt” – hangzik a sokak ajkán megfordult hajdani táncdal kezdősora, melyet bár G. Dénes György írt, azért az Ármány és szerelem tragikus sorsú szerelmespárjáról is okvetlenül elmondható lenne.

Legyen szó mitológiáról, történelemről vagy áltörténelemről, az antikvitás sztorijai ­valósággal dominálták az opera műfajának első két évszázadát.

„Egymás után két komikust akar felléptetni?! Én nem lépek fel egy másik komikus után. […] Ez nem megy, értse meg, hát hallja, nevet a közönség…” – háborog az Annie Hall egyik jelenetében a főszereplő Alvy Singer (azaz Woody Allen), amikor megtudja, hogy egy műsorban közvetlenül egy másik humorista magánszáma után kell a színpadra kimennie.