Tévé

A bájgúnár – Berki Krisztián for president!

FEM3 Café

Interaktív

A fickó, aki élő adásban kövérezi le női műsorvezető társát, s aki a legnevetségesebb dürrögéssel fordul... megnéztük a FEM3 Cafét, nos, egy igazi csoda volt.

Uborkaszezon van, s ilyenkor a kereskedelmi tévék ismétlőválogatások dömpingjét zúdítják a nézőkre, a kritikus pedig kényszerűségből olyan csatornákra is átkapcsol, amelyeket máskor mondhatni életvitelszerűen hanyagolni szokott.

Például a TV2 női mellékcsatornáját, a „Csajban nagy!” egetverő szlogenjével futó FEM3-at, ahol hétköznap délelőttönként most annak a „javát” ismétlik, ami a megelőző pár hónap hétköznap délelőttjein ugyanitt egyszer már adásba került. Az oly jól, sőt unásig ismert csevegős magazinműsor szabványa valósul meg itt napra nap: csatornasztárok reklámbeszélgetéseivel, félsikerű főzőcskézésekkel, szépség- meg egészségtippekkel, valamint a stúdióban playbackre tátogó énekesekkel.

false

 

Fotó: Facebook

Egyedi jellegzetességet leginkább talán abban fedezhetünk fel, hogy a FEM3 Café átkötési szüneteiben olykor fölbukkan egy-egy idézetszpot. Az idézetek eredete hol kétes, hol kérdéses, de a kiválasztásuk jószerint mindig tévedhetetlenül rossz ízléssel történt. „Az élet olyan, mint a főzés. Minden attól függ, hogy mit, mikor és hogyan keverünk az ételhez. Néha a receptet követjük, néha viszont rögtönzünk.” Ez még csupáncsak iránytalanul üres „életigazság”, ám az alábbi, állítólag a Született feleségek című sorozatból kiragadott idézet már picit ijesztő: „Egy barát támogat, ha megaláztatás ér. Egy jó barát úgy tesz, mintha nem történt volna semmi.” Vajon a női közönség számára hasznos információkat ígérő műsor valóban dicséretesebbnek ítéli a segítségnél a félrenézést? S a műsorban, ahol leltárszerűen elhangzanak mind a nőméltató közhelyek (pl. „a nő a család karmestere”), mit kezdjünk azzal a műsorvezetői vélekedéssel, miszerint sok kislány fiús, „de ez nem baj, később majd kialakul…”?

Az utolsó idézet Berki Krisztián szájából való, s alkalmasint az ő szerepeltetése a FEM3 Café másik riasztó jellegzetessége. Az életművész, aki zajos és üres létezésének homonímiájával feszélyezi napjaink egyik legrokonszenvesebb hazai sportolóját, mintha eleven cáfolata lenne annak, hogy a csatorna a nők kegyeit keresné délelőtti magazinműsorával. A fickó, aki élő adásban kövérezi le női műsorvezető társát, s aki a legnevetségesebb dürrögéssel fordul a csinosnak ítélt hölgyek felé, beválna bármely illemtankönyv illusztrációja gyanánt, természetesen a riasztó neveletlenségek szakaszában. Ám huzamosabban szemlélve Berki szereplését, könnyen fölismerhetővé válik a tény, hogy amint a papírmasé aranyrudakat ajándékozgató multimilliomos megpróbál elfogadhatóbban viselkedni – azonnal szinte láthatatlanná lesz. Személyiség és szakértelem híján ugyanis mindössze esetlen, bár lelkes amatőrnek hat Berki a félre- és kinézések ijesztő mennyiségével, inadekvát kérdéseivel, no meg az egyszerre csupán egyvalamire, leg­inkább mellkasának pozicionálására összpontosító jelenlétével. Hozzá képest műsorvezető társa, a komoly szakmai alázatot tanúsító Czippán Anett maga a szolid profizmus, bár az jószerint megmagyarázhatatlan, hogy neki viszont miért is kell kiskutyástól ülnie a stúdióban. Ez a blöki nyughatatlan csatangolásával rendre káoszhoz közeli helyzeteket teremt, s még az adásválogatásban feltűnő remek és angyali nyugalmú kardiológus szakembert is majdnem megzavarta. Persze csak majdnem, hiszen a doktor urat még a kutyánál is indokolatlanabb jelenlétű Berki Krisztián se tudta kizökkenteni a nyugalmából.

FEM3, július 2.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.