László Ferenc

Idén az ötvenedik évforduló okán sok szó esik az 1956-os eseményekről, ám a kötelezően letudott ünnepi megemlékezések és az aktuálpolitikai felhangok aligha könnyítik meg az árnyalt véleményalkotást. A témakör elismert kutatóját erről, vagyis a hiteles történeti rekonstrukció nehézségeiről, valamint a forradalom résztvevőiről, 1956 mártírjairól, a megtorlások áldozatairól kérdeztük.

A szerepjáték meg a kamuflázs mestere volt - életében és műveiben egyaránt. Legutoljára az áldásosztó agg költőfejedelem rolléját adta pazarul, s miközben politikusok, popzenészek és kabarészerzők tapsolták ki nevét, ő remekbe sikerült maszkjával ügyesen elrejtette az ünneplő tömeg elől magamagát, az örök diabolikus suhancot. Meglehet, halálával a magyar irodalom utolsó kultikus figurája távozott közülünk.

Szakmányban robotoló sajtómunkás volt, aki csak élete utolsó éveiben nyert bebocsáttatást az irodalom megszentelt berkeibe. Kortárs volt és közeli szemtanú, s ami ezeknél sokkal fontosabb, telivér szépíró, néhány szavatolt remekművel.

A Dóm téri színpadon ezen az ünnepies estén mindegyre éjszín lebernyegekbe bújtatott rémalakok sertepertéltek.

"Egy monarchikum története" - olvassuk a Kálmán Imre örökzöldjét tárgyazó gusztusos kötet alcímét, s a frappáns terminológiai újítás nemcsak mosolyt fakaszt, de várakozásainkat is jócskán felcsigázza.

Harmadik esztendeje immár, hogy így, nyárvíz idején Veszprém is megrendezi a maga külön bejáratú ünnepi játékait.

Nincs két hónapja, hogy hivatalba lépett a második Gyurcsány-kormány; az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának végeztével áttekintjük intézkedéseinek, törvényhozási javaslatainak első hullámát.

Stramm színész volt. Imponálóan jól bírta a sorozatok terhét.

Hiába minden. Nézzük bár naphosszat alig néhány filmjét, mondjuk a Zilahy Lajos regényéből készült Két fogolyt, vagy hallgassuk estelente rádiónkon az Ármány és szerelem legendás előadását, melyben egyik leghíresebb szerepét, Lady Milfordot adta, Bajor Gizi, a színésznő végérvényesen távol került tőlünk.

A gender studies, a társadalmi nemek tudományának hazai képviselői bő másfél évtizede igyekeznek azon, hogy működésükkel, új kérdéseikkel és szempontjaikkal átformálják a hagyományos, férfiközpontú tudományosságot. Eddigi erőfeszítéseiket most reprezentatív tanulmánykötetben (A tár-sadalmi nemek oktatása Magyarországon) summázták. A frissen megjelent kötet szerkesztőjét kérdeztük.

Azt alighanem még a savanyú kedélyű gyomorbajosok is elismerik, hogy jó dolog az evésről olvasni. Legyen az egy Krúdy-novella, Brillat-Savarin ínyesbibliája, vagy épp valamely Turós Lukács-alapmű, az ember rendszerint csemcsegő kedvteléssel merül el ebben a megunhatatlan témában.

Költőnek indult, majd népszórakoztató lett belőle, páratlanul sikeres a maga nemében. Sokoldalú, termékeny író volt, s talán túlságosan szellemes ahhoz, hogy komoly helyet vívjon ki magának a magyar irodalomtörténetben.