Sztár és unterman - Zenthe Ferenc (1920-2006)

Könyv

Stramm színész volt. Imponálóan jól bírta a sorozatok terhét.
Más, hasonlóan önérzetes színész meglehet, belerokkant volna abba, hogy a nyugdíjas Taki bácsival, a rádiós Szabó család Kárpáthy Zoltánjával vagy épp Eke Mátéval azonosítja a nagyközönség, ám Zenthe Ferenc lebírhatatlan férfibájjal mosolyogta keresztül magát egész pályafutásán. Jó szívvel kölcsönözte oda derűs lényét megannyi csiriz- és enyvszagú szerep számára, s ebben alighanem igaza volt: a színész ugyanis azért játszik, hogy szeressék. 't pedig nagyon szerették hosszú-hosszú évtizedeken át.

*

Az ötvenes évek filmjeiben tűnt fel, amikor a kultúrpolitika seregnyi ártatlan, tiszta arcot használt el a maga piszkos céljaira. Fölöttébb balesetveszélyes üzem volt ez: utóbb az elhasznált színészek közül olyik öngyilkos lett vagy elitta az egészségét, míg mások disszidáltak, esetleg itthon szorultak a perifériára. Zenthe Ferenc megingás nélkül talpon maradt, igaz, szerencséje is volt, hiszen az első szerepét követő (Rákóczi hadnagya, 1953) valódi filmszínészi kiugrását egy szinte teljességgel politikamentes vígjátéknak (2x2 néha 5, 1954) köszönhette, amelyben ellenségek nem is akadtak, mindössze csak leküzdendő hibák. Karcos kettőse az izgalmas Ferrari Vilcsivel máig élvezhetővé teszi e filmet, még ha dalolásukhoz mások (Vámosi János és Vass Éva) is biztosították a hangzóanyagot. Később még számos jobb-rosszabb vígjátékban szerepelt, így például az 1957-es üde Csendes otthon címűben vagy az 1959-es Fapados szerelemben, rendszerint ugyanazt az egy, mindenkor derék, jó kedélyű és szeretetre méltó férfit alakítva. Ilyesformán lovagolt be 1963-ban a honi televíziótörténetbe is, mint az első igazi sorozatsztár, a hamisítatlan magyar tulipános Fanfan, valahonnan Siklós környékéről. Ez a tagadhatatlanul kissé szegényes sorozat azután több nemzedék serdülő ifjúságát látta el a kaland ártatlan illúziójával, meg persze példaképpel is.

A hatvanas évek múltával Zenthe Ferencet elkerülték a jelentősebb filmszerepek, s csak az 1983-as remek Jób lázadásában nyílt módja bizonyítani azt, hogy arca megtépázott öreg zsidóként legalább annyira hiteles, mint amilyen ifjú zeneszerzőként, pilótaként vagy kuruckapitányként volt. Ha bánta is a filmszerepek elmaradását, nem mutatta, annál is kevésbé, hiszen mindvégig elsősorban színházi színésznek tartotta magát. Hétévnyi vidéki színészkedést követően, 1952-ben szerződött a Madách Színházhoz, s mindhalálig ki is tartott választott társulata mellett. A Madách Színházban évtizedeken át valódi, zabolázhatatlan színészóriások között kellett bizonyítania, hiszen egy színpadon mozgott Pécsi Sándorral, Kiss Manyival, Márkus Lászlóval vagy épp az ugyancsak 1952 óta tag Psota Irénnel. És Zenthe bizonyított, mert jóllehet a Madáchban sosem ő volt a sztár, hamar megbízható, jó színész vált belőle, afféle nélkülözhetetlen csapatjátékos, aki nagy ziccerek nélkül is észrevehetővé tudta tenni magát. Ha kellett, föladta a poént, s ha úgy hozta a szereposztás, beérte néhány mondattal is. Kicsit színészi önmagát adta akkor is, amikor Gált, az örökös másodhegedűst játszotta Molnár Ferenc Játék a kastélyban című pazar színházi anekdotájában valamikor a nyolcvanas évek közepén. Gál zsörtölődve, de fegyelmezett alárendelődéssel tűrte életfogytig társszerzője, az ötletesebb Turai elménckedéseit, Zenthe Ferenc pedig a színészi alázat mintaképeként segítette át estéről estére az akkor már halálos beteg Márkus Lászlót szerepének buktatóin, mind gyakoribbá váló nyílt színi memóriazavarain.

*

Idős korának legemlékezetesebb szerepét egy kétségtelenül hanyagmód összegányolt televíziós sorozatban játszotta, amely mindazonáltal új tápot adott jól megérdemelt népszerűségének. Elpusztíthatatlan kedélyével és derűs tekintetével Zenthe Ferenc lakótelepi nyugdíjasként is pátriárkai bölcsességet sugárzott magából, s ezt a lenyűgöző hatást a szájába adott, panelelemekből összerótt mondatok sem tudták lerontani. Csak egyetlen hatalmas baj volt vele: bizony, nem igazán hasonlított egyik idős falszomszédunkra sem, nem hasonlított az istennek se! Mert morgolódó Taki bácsikkal tele lehetett ugyan az ország, de a szeretnivaló öreg Zenthe Ferencből csak egy volt. Most pedig vesztünkre már az az egy sincs többé!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.