Dékei Kriszta
Dékei Kriszta cikkei
Burjánzó bizonytalanság
A vírusválság miatt az acb Galéria is szűkítette a tereit: a három (egy nagy és két kisebb) kiállítóterméből kettő maradt, ráadásul az Attachment a központi kiállítótér mellett talált új helyet. A változtatás fő előnye – amellett, hogy így könnyebben megtekinthető mindkét időszakos kiállításuk – az, hogy az új tér sokkal több lehetőséget kínál fel, tágassága kifejezetten jót tesz Roskó festményeinek is, pedig „csak” négy munkát állított ki.
A sárkány elröpült
Az egyik legjobb szilveszteri élményem Bodóczkyhoz fűződik; egy nála rendezett házibuliban egész éjjel Most mutasd meg!-et játszottuk. S mivel három művész és három művészettörténész nézett „farkasszemet”, nem nehéz kitalálni, hogy ki (nem) győzött.
Nyuszik, békák, mókusok
A Szépművészeti Múzeum hatalmas grafikai gyűjteményében csak a korai német rajzok mintegy 9 ezer lapot tesznek ki; a mostani tárlaton főként az 1870-ben megvásárolt Esterházy-gyűjteményből származó grafikák szerepelnek.
„Az álomnak vége”
Kísérletező. Kereső. Ez a két kulcsszó Najmányihoz. A megrögzött utazás – ami nemcsak városok, országok, hanem a szakmák és tudományágak kipróbálását is jelentette – tisztán felmutatja, hogy nem lelte meg soha a helyét, hogy neki minden (az élet, benne a művészet és azon belül a színház is) csak átmenet, csak újabb kísérleti fázis. A magyar konceptművészet, fluxus, független színház- és videoművészet fontos alakjától búcsúzunk.
„Elfér két cipődobozban”
A 2B kiállításai leggyakrabban az emlékezet, az identitás, a holokauszt és a művészcsaládok témái köré szerveződnek. A nonprofit galéria vezetőjével koncepciókról, inspirációkról, madárfogó kalickákról és a Waldsee-ről beszélgettünk.
A magyar Parnasszuson - Munkácsy Mihály pályaképe
Munkácsy grandiózus temetését legalább akkora érdeklődés kísérte, mint Kossuthét. Na de miként is emelkedett a Munkácson született Lieb Mihály ilyen magas piedesztálra?
Így találkozik az elbocsátott rendszergazda az eltévedt falusi lánnyal
A több mint húsz éves C³ Kulturális és Kommunikációs Központ Alapítvány már a kezdetekkor a kilencvenes évek új médiuma, a számítógép és az internet felé forduló, annak lehetőségeit kutató, kísérletező művek inkubátorháza volt.
Egy durva drágakő
Oláh Mara talán a legismertebb magyar roma művész, mutatja ezt az is, hogy 2007-ben (egyedüli nőként) szerepelt a Velencei Biennálé roma pavilonjában, 2009-ben pedig a bécsi Mumok Gender Check című reprezentatív tárlatán.
Lépésben
Három kislány áll egy budapesti ház gangján egymást átölelve, és vidáman néznek a fotós felé.
Exit
Nem valószínű, hogy a Liget Galéria az idei kiállításain csupa olyan művészt mutat be, aki majd’ tíz éve kimaradt a művészeti élet körforgásából, azaz nem volt egyéni kiállítása, és nem szerepelt csoportos tárlaton sem. (Bár ha mégis ez a koncepció, akkor érdeklődve várjuk.) A januárban megrendezett Uglár Csaba-kiállítás után ugyanis most megint olyan művészt láthatunk, aki évekre teljesen eltűnt a színről.