Kiállítás

A hiányzó hetes

Káldi Katalin: Osztás

Kritika

Milyen kapcsolat van egy széndarab és egy tájkép, vagy a „szabálytalanul” szabályos mértani test és egy karkörzés között? Mire (vagy kire) utal a kiállítás címe? Miért fontos a hetes szám?

A művész a kilencvenes években a Károlyi Zsigmond vezette „legendás monokróm festőosztályban” végzett, ahol a növendékek Ad Reinhardt programját („A monokróm: korunk akadémizmusa”) követve, a festészet redukált terepén tapasztalhatták meg a legnagyobb szabadságot. Ahhoz, hogy tiszta lappal induljunk egy lesajnált, túlhaladottnak tekintett festészeti rendszer, illetve festészeti mód világában, nemcsak az elméletet és a stílus összes rejtelmét fontos megismerni, de kísérletezni is kell, addig tágítva e világot, amíg lehetséges, s azon is túl, lépésről lépésre.

Káldi Katalin nagyon következetesen és letisztultan építi saját nyelvét, vizsgálja az észlelés világát, lép ki a síkból a térbe, és használ fel különféle anyagokat (gipsz, üveg, kerámia), mozgósítja a technikát (mozaik). A kiállításon látható olajfestmények mellett most egy új anyag, a textilbakelit is megjelenik; a hő hatására mérettartó, jól megmunkálható anyagot elsősorban ipari felhasználásra fejlesztették ki. Káldi szemszögéből tökéletes, mivel könnyen vágható, azaz részekre osztható. A művészt már igen korán érdekelte a szám(osság) problémája, mutatják ezt például a dobókockákból összeálló „városképei”, a 2012-es, az egyes és kettes számokból kialakuló, néhol figuratív alakzatokat is kirajzoló sorozata, vagy a nemrég könyvben is kiadott doktori disszertációja, A számos és számtalan.

A kiállítás illeszkedik Káldi utóbbi pár évben bemutatott, egyéni kiállításain látható munkái­hoz. A vektor matematikai fogalma A testek sebessége című 2018-as paksi kiállításán szerepelt először, a Budapest Galériában bemutatott A tökéletes hatos (2019) esetében a mértani idomok (pont, kúp, ötszög, hatszög) néhol már ki is léptek a térbe. Másrészt viszont felül- vagy átírja mindezt a személyes tartalom, bár ez sem példa nélküli Káldi munkásságában, elég, ha a 2010 körüli, lakások/terek alaprajzát kiadó mozaikmunkákra utalunk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.