Kiállítás

A hiányzó hetes

Káldi Katalin: Osztás

Kritika

Milyen kapcsolat van egy széndarab és egy tájkép, vagy a „szabálytalanul” szabályos mértani test és egy karkörzés között? Mire (vagy kire) utal a kiállítás címe? Miért fontos a hetes szám?

A művész a kilencvenes években a Károlyi Zsigmond vezette „legendás monokróm festőosztályban” végzett, ahol a növendékek Ad Reinhardt programját („A monokróm: korunk akadémizmusa”) követve, a festészet redukált terepén tapasztalhatták meg a legnagyobb szabadságot. Ahhoz, hogy tiszta lappal induljunk egy lesajnált, túlhaladottnak tekintett festészeti rendszer, illetve festészeti mód világában, nemcsak az elméletet és a stílus összes rejtelmét fontos megismerni, de kísérletezni is kell, addig tágítva e világot, amíg lehetséges, s azon is túl, lépésről lépésre.

Káldi Katalin nagyon következetesen és letisztultan építi saját nyelvét, vizsgálja az észlelés világát, lép ki a síkból a térbe, és használ fel különféle anyagokat (gipsz, üveg, kerámia), mozgósítja a technikát (mozaik). A kiállításon látható olajfestmények mellett most egy új anyag, a textilbakelit is megjelenik; a hő hatására mérettartó, jól megmunkálható anyagot elsősorban ipari felhasználásra fejlesztették ki. Káldi szemszögéből tökéletes, mivel könnyen vágható, azaz részekre osztható. A művészt már igen korán érdekelte a szám(osság) problémája, mutatják ezt például a dobókockákból összeálló „városképei”, a 2012-es, az egyes és kettes számokból kialakuló, néhol figuratív alakzatokat is kirajzoló sorozata, vagy a nemrég könyvben is kiadott doktori disszertációja, A számos és számtalan.

A kiállítás illeszkedik Káldi utóbbi pár évben bemutatott, egyéni kiállításain látható munkái­hoz. A vektor matematikai fogalma A testek sebessége című 2018-as paksi kiállításán szerepelt először, a Budapest Galériában bemutatott A tökéletes hatos (2019) esetében a mértani idomok (pont, kúp, ötszög, hatszög) néhol már ki is léptek a térbe. Másrészt viszont felül- vagy átírja mindezt a személyes tartalom, bár ez sem példa nélküli Káldi munkásságában, elég, ha a 2010 körüli, lakások/terek alaprajzát kiadó mozaikmunkákra utalunk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.