Kiállítás

A hiányzó hetes

Káldi Katalin: Osztás

Kritika

Milyen kapcsolat van egy széndarab és egy tájkép, vagy a „szabálytalanul” szabályos mértani test és egy karkörzés között? Mire (vagy kire) utal a kiállítás címe? Miért fontos a hetes szám?

A művész a kilencvenes években a Károlyi Zsigmond vezette „legendás monokróm festőosztályban” végzett, ahol a növendékek Ad Reinhardt programját („A monokróm: korunk akadémizmusa”) követve, a festészet redukált terepén tapasztalhatták meg a legnagyobb szabadságot. Ahhoz, hogy tiszta lappal induljunk egy lesajnált, túlhaladottnak tekintett festészeti rendszer, illetve festészeti mód világában, nemcsak az elméletet és a stílus összes rejtelmét fontos megismerni, de kísérletezni is kell, addig tágítva e világot, amíg lehetséges, s azon is túl, lépésről lépésre.

Káldi Katalin nagyon következetesen és letisztultan építi saját nyelvét, vizsgálja az észlelés világát, lép ki a síkból a térbe, és használ fel különféle anyagokat (gipsz, üveg, kerámia), mozgósítja a technikát (mozaik). A kiállításon látható olajfestmények mellett most egy új anyag, a textilbakelit is megjelenik; a hő hatására mérettartó, jól megmunkálható anyagot elsősorban ipari felhasználásra fejlesztették ki. Káldi szemszögéből tökéletes, mivel könnyen vágható, azaz részekre osztható. A művészt már igen korán érdekelte a szám(osság) problémája, mutatják ezt például a dobókockákból összeálló „városképei”, a 2012-es, az egyes és kettes számokból kialakuló, néhol figuratív alakzatokat is kirajzoló sorozata, vagy a nemrég könyvben is kiadott doktori disszertációja, A számos és számtalan.

A kiállítás illeszkedik Káldi utóbbi pár évben bemutatott, egyéni kiállításain látható munkái­hoz. A vektor matematikai fogalma A testek sebessége című 2018-as paksi kiállításán szerepelt először, a Budapest Galériában bemutatott A tökéletes hatos (2019) esetében a mértani idomok (pont, kúp, ötszög, hatszög) néhol már ki is léptek a térbe. Másrészt viszont felül- vagy átírja mindezt a személyes tartalom, bár ez sem példa nélküli Káldi munkásságában, elég, ha a 2010 körüli, lakások/terek alaprajzát kiadó mozaikmunkákra utalunk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.