Kiállítás

Gomba és gyémánt

Anca Benera & Arnold Estefán: A természetalatti

Kritika

A 2011 óta együtt dolgozó művészpáros nem ismeretlen a magyar képzőművészeti szcénában; 2013 óta számos egyéni és csoportos kiállításuk volt, legutóbb a Ludwig Múzeum Slow life kiállításán szerepeltek.

Benera és Estefán úgynevezett kutatásalapú (s az utóbbi pár évben elsősorban ökológiai kérdéseket feszegető) művészeti gyakorlatot folytatnak, és elsősorban azt vizsgálják, hogy az ember történelmi, politikai, gazdasági, harcászati/hatalmi okokból miként avatkozik be a természetbe, hogyan formálja át a tájat, s hogy ezen beavatkozásoknak milyen nemkívánatos, sokszor eltitkolt hatásai vannak. A művészek célja, hogy ezeket a láthatatlan lenyomatokat (David Gissen építésztörténész jelzőjével), természet­alatti törmelékrétegeket láthatóvá, sőt hallhatóvá tegyék. A Trafó Galériában látható négy installáció persze arra is rámutat, hogy a tudományos szempontok nem zárják ki, hogy izgalmas és inspiráló műalkotások szülessenek.

Rögtön az első, kétcsatornás, osztott képernyőjű videó (Blue Ground, 2011) két egymástól földrajzi szempontból távol álló területet kapcsol össze: az Atlanti-óceán melleti Namib-sivatag gyémántbányáit, illetve egy romániai hajógyárat. A Google Earth műholdjainak képe alapján a bánya egy geometrikusan lecsiszolt, meg­sebzett és teljesen letarolt táj képét mutatja, amelynek felszíne alatt egyre mélyebben folyik a kitermelés. Olyannyira, hogy a bányászat már az óceán felé is kitolódik, és környezet­szennyező/romboló hatását már csak egy hadseregnek kifejlesztett eszközzel, a szonárral lehet ellenőrizni. A bányáról készült képekhez rendelt szonárhangok (a tengeri bányászat zajai) összekeverednek a Fekete-tenger melletti üzemben zajló munka, a tenger alatti bányászatra alkalmas hajó építésének zörejeivel, jelezve, hogy bolygónk léte, környezetünk megóvása/elpusztítása nem csupán lokális, hanem globális probléma.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”