Kiállítás

Titkok, tengelicék

Láthatatlan spektrumok

Kritika

A Pannonhalmi Főapátság kiállítása nem pusztán egy kortárs kiállítás, hiszen olyan dolgokra/tárgyakra és a bencés közösség által használt terekre is rápillanthatunk, amelyekre eddig a kívülállóknak nem volt lehetőségük.

Pannonhalmán az aktuális szentév tematikájához kötődő kiállítások pár éve már elkezdődtek ugyan, de most a kurátorok (Frazon Zsófia, Gadó Flóra és Foster Hannah Daisy) az emlékezet témáját választva bevonták a szerzetesközösség tagjait is a projektbe. A szerzetesek személyes visszaemlékezéseivel, illetve műelemzésekkel is kísért tárgyak/műalkotások egy-egy témája felbukkan a kortárs kiállításon is, keretet adva ezzel az emlékezet sokszínűségének, illetve fiktív/hibás működésének bemutatásához.

A Láthatatlan spektrumok címnek többes utalása van. A szerzeteseknek az írásaikból kiolvasható személyiségük mellett a világiak elől elzárt terekre, a különféle, teljesen még nem feldolgozott gyűjteményekre, továbbá áttételesen egy, Pannonhalmán a tanításban is komoly szerepet kapó tárgyra, Jedlik Ányos (később egy bencés szerzetes által újraalkotott) krómozott üveglemezére, amelyre a rezgő és a haladó mozgásból származó (amúgy emberi szemnek a valóságban láthatatlan) Lissajous-görbéket rajzolta fel.

A nagyrészt gyűjteményekkel foglalkozó kurátorok arra kérték a művészeket, hogy valamilyen, a pannonhalmi gyűjteményekben található dologra reflektáljanak. Villányi Csaba és Salát Zalán Péter fotográfusok két, eltérő időben élő tudós-szerzetes naplójából indultak ki, az egyikük gyűjteménykezelő és a főmonostor kertjének gondozója volt, a másik politizált, majd emigrált. A naplók láthatóvá tételéhez a művészek új fényképezőgépet is készítettek, amely egyaránt alkalmas volt arra, hogy a „kertész-szerzetes” szűk világát, illetve a nemzet sorsán aggódó társának nagylátószögét bemutassa; a fényképeket két külön könyvben prezentálták.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Candide és az elveszett objektivitás

Politikai irányultságuktól függetlenül a legtöbb összeesküvés-elméletet hasonló intellektuális impulzusok mozgatják: valamilyen rejtett igazság felfedése (általában vélt vagy valós igazságtalanság eltörlése céljából), és a hatalom/elnyomás forrásának egy jól beazonosítható (és célba vehető) pontba tömörítése.

A bomlás virága

1990, Kijev, a Szovjetunió az utolsókat rúgja, egyesek már tudni vélik, mások elképzelni se, de a „kommunizmus” szót már senki ki nem ejti a száján – talán a hősnő kitüntetésekkel dekorált nagypapája szóba hozná („Elvtársak! Kedves barátaim!”), de senki nem figyel köszöntőjére.

Mi történik a föld alatt?

A Nemzeti Nagykönyvtár könyvkiadói részlegén szolgálatot teljesítő Becsey Gergely egy emberi füldarabot talált az egyik könyvszállító kocsi platóján, majd a szintén könyvtáros barátjával, Zoltánnal nyomozni kezdenek.

Közlemény

  • Narancs

Kedves Olvasóink,

lapunk idei utolsó száma a jövő héten jelenik meg, és csütörtök helyett már szerdán megvásárolható lesz a megszokott árushelyeken. 

Megint lebukott egy pap

Történetesen megint egy úgynevezett NER-pap (ez valami olyasmi kifejezés, mint a komcsi alatt a békepap volt, tulajdonképpen most is nyugodtan hívhatnánk őket békepapoknak, ugyan, mi változott).