Gyász

A mesekészítő galaxisai

Baksa-Soós János (1948–2021)

Képzőművészet

Bár a színes egyéniségű, határokat el nem ismerő Baksa-Soósról leginkább a Kex együttes jut mindenki eszébe (illetve a szintén rövid életű Wastaps zenekar), Kondor Béla már akkor a legjelentősebb magyar művésznek, kvázi utódjának tartotta, amikor még semmilyen kézzel foghatót nem tett le az asztalra.

A „balhék”, a politikát ingerlő, egyszerre intellektuális és bugyuta dalszövegek miatt nemcsak a budapesti értelmiség körében volt népszerű, hanem az állambiztonság ügynökeit is igen érdekelte. A megfigyelések, vegzálások, súlyos verések után már életét féltette, és Rajk László édesanyja segítségével (aki útleveket szerzett neki), 1971-ben elhagyta az országot.

Németországban aztán „szakmát” váltott; képzőművészeti tanulmányokat folytatott. Először Essenben járt grafika szakra, majd Düsseldorfban tanult festő–grafika, illetve szobrászat–kerámia szakon olyan mesterektől, mint Gerhard Richter és Joseph Beuys. Beuys nyomán ő is úgy vélte, hogy az eredetiség nem a képfestményen létrehozható utánzatban, hanem az „originális” teremtésben található.

Képzőművészeti végzettsége ellenére inkább összművésznek nevezhető, hiszen zenélt, festett, rajzolt, szobrot készített, sőt naplót (szövegeket) írt, bár alkotásai elsősorban költői indíttatásból fakadtak. 1978-ban vette fel a Január Herceg művésznevet, amelyhez gyakran párosultak „kiegészítő” mellék nevek (Január Herceg Tova, Január Herceg Horo Olh), emellett önmagát „pioneer” művészként definiálta.

Magyarországon három kiállítása volt. Először 1996-ban a Dorottya utcai (mára már megszűnt) galériában, ahol a művész állandó jelenléte színesítette a tárlatot, majd 2007-ben a székesfehérvári Csók István Képtárban mutatkozott be. A Paksi Képtárban 2019-ben kiállított anyag felépítésében Baksa személyesen már nem vett részt, hiszen 2012-ben súlyosan megbetegedett, és onnantól állandó ápolásra szorult.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Candide és az elveszett objektivitás

Politikai irányultságuktól függetlenül a legtöbb összeesküvés-elméletet hasonló intellektuális impulzusok mozgatják: valamilyen rejtett igazság felfedése (általában vélt vagy valós igazságtalanság eltörlése céljából), és a hatalom/elnyomás forrásának egy jól beazonosítható (és célba vehető) pontba tömörítése.

A bomlás virága

1990, Kijev, a Szovjetunió az utolsókat rúgja, egyesek már tudni vélik, mások elképzelni se, de a „kommunizmus” szót már senki ki nem ejti a száján – talán a hősnő kitüntetésekkel dekorált nagypapája szóba hozná („Elvtársak! Kedves barátaim!”), de senki nem figyel köszöntőjére.

Mi történik a föld alatt?

A Nemzeti Nagykönyvtár könyvkiadói részlegén szolgálatot teljesítő Becsey Gergely egy emberi füldarabot talált az egyik könyvszállító kocsi platóján, majd a szintén könyvtáros barátjával, Zoltánnal nyomozni kezdenek.

Közlemény

  • Narancs

Kedves Olvasóink,

lapunk idei utolsó száma a jövő héten jelenik meg, és csütörtök helyett már szerdán megvásárolható lesz a megszokott árushelyeken.