Gyász

A mesekészítő galaxisai

Baksa-Soós János (1948–2021)

Képzőművészet

Bár a színes egyéniségű, határokat el nem ismerő Baksa-Soósról leginkább a Kex együttes jut mindenki eszébe (illetve a szintén rövid életű Wastaps zenekar), Kondor Béla már akkor a legjelentősebb magyar művésznek, kvázi utódjának tartotta, amikor még semmilyen kézzel foghatót nem tett le az asztalra.

A „balhék”, a politikát ingerlő, egyszerre intellektuális és bugyuta dalszövegek miatt nemcsak a budapesti értelmiség körében volt népszerű, hanem az állambiztonság ügynökeit is igen érdekelte. A megfigyelések, vegzálások, súlyos verések után már életét féltette, és Rajk László édesanyja segítségével (aki útleveket szerzett neki), 1971-ben elhagyta az országot.

Németországban aztán „szakmát” váltott; képzőművészeti tanulmányokat folytatott. Először Essenben járt grafika szakra, majd Düsseldorfban tanult festő–grafika, illetve szobrászat–kerámia szakon olyan mesterektől, mint Gerhard Richter és Joseph Beuys. Beuys nyomán ő is úgy vélte, hogy az eredetiség nem a képfestményen létrehozható utánzatban, hanem az „originális” teremtésben található.

Képzőművészeti végzettsége ellenére inkább összművésznek nevezhető, hiszen zenélt, festett, rajzolt, szobrot készített, sőt naplót (szövegeket) írt, bár alkotásai elsősorban költői indíttatásból fakadtak. 1978-ban vette fel a Január Herceg művésznevet, amelyhez gyakran párosultak „kiegészítő” mellék nevek (Január Herceg Tova, Január Herceg Horo Olh), emellett önmagát „pioneer” művészként definiálta.

Magyarországon három kiállítása volt. Először 1996-ban a Dorottya utcai (mára már megszűnt) galériában, ahol a művész állandó jelenléte színesítette a tárlatot, majd 2007-ben a székesfehérvári Csók István Képtárban mutatkozott be. A Paksi Képtárban 2019-ben kiállított anyag felépítésében Baksa személyesen már nem vett részt, hiszen 2012-ben súlyosan megbetegedett, és onnantól állandó ápolásra szorult.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.