Interjú

Kitömött és alszik

Gerhes Gábor képzőművész

Képzőművészet

Legújabb, Atlas című kiállítása kapcsán az elveszett bizonyosságról, léptékekről, preparátumokról és a kozmoszról beszélgettünk vele.

Magyar Narancs: Az Atlas első változatát a Velencei Képzőművészeti Biennálé magyar pavilonjának 2018-as pályázatára adtátok be Mucsi Emesével, aki Róka Enikővel együtt a jelenlegi kiállítás kurátora is. Azóta eltelt pár év, de gondolom, a kiindulópont – egy egyszerre fiktív és valós kataszter, egy atlasz összeállítása – nem változott. Miért jutott ez egyáltalán az eszedbe?

Gerhes Gábor: Akkoriban kerültek előtérbe az olyan fogalmak, mint a fake news, a post-truth, vagy Trump kapcsán a hazugság „alternatív valósággá” történő eufemizálása. Az érdekelt, hogy az a folyamatosan bővülő tudás, amiben hiszünk és amibe berendezkedtünk, az pontosan miként épül fel. Egész kevés ismeretünk származik közvetlen tapasztalatból, elhisszük, amiket a különféle médiumok, tudáshalmazok, könyvek, iskolák közvetítenek. Amiatt, hogy közvetett tudásokat hiszünk sajátunknak, továbbá, hogy az internet révén az ismeretek megszerzésének lehetősége szinte korlátlanná vált, nagyon könnyen belecsúszunk, hogy nem tudjuk elkülöníteni, honnan kezdődik és hol fejeződik be a valóság. Amihez most hozzájutunk, az nem lineáris, hanem szétfutó: azt veszed észre, hogy amire két napja vagy öt perccel előbb rákerestél, már rég nem érdekel. A diszciplínák határai elolvadtak, és amőbaszerűen összefolynak. Persze, legyen demokratizált a tudáshoz jutás, és mindenki találja meg a sajátját, de emiatt ugyanakkor hirtelen bárki önjelölt virológus, hírszolgáltató vagy influenszer lehet. Olybá tűnik, hogy a tudományos bizonyítékok egzaktságába vetett hitt napjainkra ismét az alkímia irányába tart. Jelenünk releváns kérdése, hogy pontosan mi is az, hogy tudás? Az atlaszok eredetileg képes enciklopédiák voltak, azért készültek, hogy az univerzalitás teljességére törekvően vizualizálják az ismereteket. És mivel az én esetemben nem tudománytörténeti kalandról, hanem egy képzőművészeti projektről van szó, megengedhetek magamnak furcsa, szabadon értelmezett, ingoványos területekre merészkedő kalandozásokat is.

MN: A 368 oldalas atlaszod 12+1 könyvből/fejezetből, közel 400 képből áll. A legkésőbb összeállított 13. könyv valójában a nulladik, és konkrétan a térben kiállított robusztus épületre utal, amely megidézi a tudásközpontokat, a könyvtárakat és a múzeumokat, de mást is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Szerbia kontra Szerbia: az ország, amely saját magával vív harcot

  • Végel László
Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő. A Vučić-rezsim azonban nem hátrál.