Kiállítás

A felszín mögött

Lassabb hajnalt! Enyészpontok 4.0

Kritika

Mi a közös egy katicamintás pulóverben, a Traubisodában, egy erzsébetvárosi, mára már lepattant vendéglő termeiben, egy héber feliratú malomkőben és a kettős ékezetben?

Kiindulópontjai/részei a bemutatott alkotásoknak, és egyben folytatásai a 2015-ben elindult Enyészpontok-projektnek. Maga a projektcím egyszerre utal a centrális perspektíva képszerkesztésének szakkifejezésére és az elmúlásra. Az Enyészpontok-sorozat a 20. század különböző korszakaiban megjelenő antiszemitizmus és a zsidó identitás kérdését vizsgálja; így elsőként az 1944/45-ös nyilas terrort, majd a pogromokban „gazdag” koalíciós időszakot, harmadikként a Kádár-korszakban elnyomott, de búvópatakként tovább élő zsidóellenességet. A 4.0-s verzió a rendszerváltás időszakára, illetve az elmúlt harminc évre tekint reá.

A kiállítás kifejezetten elegáns, visszafogott, és a hat munkában elsősorban a „tartalmi”, konceptuális elemek dominálnak. Bizonyos szempontból kakukktojás a Szlovákiában élő Nagy Csilla installációja, a Pulóver (2021). A mű eredetije a pozsonyi Zsidó Közösségi Múzeumban látható, és a későbbi professzor, Pavel Traubner viselte háromévesen 1944/45 telén, amikor a deportálás elől családjával az extrém hidegben erdőkben, fűtetlen bunkerekben rejtőztek el. Az itt látható pulóver egy a művész készítette replika, amelyhez egy kis füzetben interjúk társulnak a tárgy történetét feltáró és ezt a gyűjteménybe bevonó személyekkel. A munka áttételesen kapcsolódik KissPál Szabolcs installációjához (Miféle reneszánsz?, 2021), amely két, egymáshoz térben közeli, de ideológiai szempontból távoli történetet hoz párhuzamba. A délkelet-magyarországi (egyébként jelentős szlovák kisebbséggel rendelkező) Szarvason 1990-ben nyílt meg és a mai napig működik a Ronald S. Lauder által alapított nemzetközi nyaralótábor; ettől légvonalban másfél kilométerre található a szintén akkortájt „újraaktivált”, Nagy-Magyarország történelmi középpontjára utaló Szarvasi Történelmi Országközép, amelyet még az 1880-as években egy helyi földrajztanár jelölt ki. Ez a középpont a volt Kreszán-malom területére esett, ahová egy malomkövet, majd 1939-ben egy négyszárnyú vitorlával ellátott, a trianoni szakadásra emlékeztető malmot állítottak. 2000-re már állt a Honfoglalás-, Államalapítás- és Árpád-(székely)kapu, 2011-ben pedig mindezt történelmi emlékhellyé nyilvánították. KissPál a kétcsatornás (egymásba csúszó, így megértést, ezáltal a két intézmény közötti párbeszédet elnehezítő) hanginstallációja (az egyikben egy-egy táborozó, a másikban a helyi történész beszél) közé egy héber feliratú sírkőből készült malomkövet helyezett, afféle virtuális kapocsként a felek között.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.