Kiállítás

A felszín mögött

Lassabb hajnalt! Enyészpontok 4.0

Kritika

Mi a közös egy katicamintás pulóverben, a Traubisodában, egy erzsébetvárosi, mára már lepattant vendéglő termeiben, egy héber feliratú malomkőben és a kettős ékezetben?

Kiindulópontjai/részei a bemutatott alkotásoknak, és egyben folytatásai a 2015-ben elindult Enyészpontok-projektnek. Maga a projektcím egyszerre utal a centrális perspektíva képszerkesztésének szakkifejezésére és az elmúlásra. Az Enyészpontok-sorozat a 20. század különböző korszakaiban megjelenő antiszemitizmus és a zsidó identitás kérdését vizsgálja; így elsőként az 1944/45-ös nyilas terrort, majd a pogromokban „gazdag” koalíciós időszakot, harmadikként a Kádár-korszakban elnyomott, de búvópatakként tovább élő zsidóellenességet. A 4.0-s verzió a rendszerváltás időszakára, illetve az elmúlt harminc évre tekint reá.

A kiállítás kifejezetten elegáns, visszafogott, és a hat munkában elsősorban a „tartalmi”, konceptuális elemek dominálnak. Bizonyos szempontból kakukktojás a Szlovákiában élő Nagy Csilla installációja, a Pulóver (2021). A mű eredetije a pozsonyi Zsidó Közösségi Múzeumban látható, és a későbbi professzor, Pavel Traubner viselte háromévesen 1944/45 telén, amikor a deportálás elől családjával az extrém hidegben erdőkben, fűtetlen bunkerekben rejtőztek el. Az itt látható pulóver egy a művész készítette replika, amelyhez egy kis füzetben interjúk társulnak a tárgy történetét feltáró és ezt a gyűjteménybe bevonó személyekkel. A munka áttételesen kapcsolódik KissPál Szabolcs installációjához (Miféle reneszánsz?, 2021), amely két, egymáshoz térben közeli, de ideológiai szempontból távoli történetet hoz párhuzamba. A délkelet-magyarországi (egyébként jelentős szlovák kisebbséggel rendelkező) Szarvason 1990-ben nyílt meg és a mai napig működik a Ronald S. Lauder által alapított nemzetközi nyaralótábor; ettől légvonalban másfél kilométerre található a szintén akkortájt „újraaktivált”, Nagy-Magyarország történelmi középpontjára utaló Szarvasi Történelmi Országközép, amelyet még az 1880-as években egy helyi földrajztanár jelölt ki. Ez a középpont a volt Kreszán-malom területére esett, ahová egy malomkövet, majd 1939-ben egy négyszárnyú vitorlával ellátott, a trianoni szakadásra emlékeztető malmot állítottak. 2000-re már állt a Honfoglalás-, Államalapítás- és Árpád-(székely)kapu, 2011-ben pedig mindezt történelmi emlékhellyé nyilvánították. KissPál a kétcsatornás (egymásba csúszó, így megértést, ezáltal a két intézmény közötti párbeszédet elnehezítő) hanginstallációja (az egyikben egy-egy táborozó, a másikban a helyi történész beszél) közé egy héber feliratú sírkőből készült malomkövet helyezett, afféle virtuális kapocsként a felek között.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”