Kiállítás

A felszín mögött

Lassabb hajnalt! Enyészpontok 4.0

Kritika

Mi a közös egy katicamintás pulóverben, a Traubisodában, egy erzsébetvárosi, mára már lepattant vendéglő termeiben, egy héber feliratú malomkőben és a kettős ékezetben?

Kiindulópontjai/részei a bemutatott alkotásoknak, és egyben folytatásai a 2015-ben elindult Enyészpontok-projektnek. Maga a projektcím egyszerre utal a centrális perspektíva képszerkesztésének szakkifejezésére és az elmúlásra. Az Enyészpontok-sorozat a 20. század különböző korszakaiban megjelenő antiszemitizmus és a zsidó identitás kérdését vizsgálja; így elsőként az 1944/45-ös nyilas terrort, majd a pogromokban „gazdag” koalíciós időszakot, harmadikként a Kádár-korszakban elnyomott, de búvópatakként tovább élő zsidóellenességet. A 4.0-s verzió a rendszerváltás időszakára, illetve az elmúlt harminc évre tekint reá.

A kiállítás kifejezetten elegáns, visszafogott, és a hat munkában elsősorban a „tartalmi”, konceptuális elemek dominálnak. Bizonyos szempontból kakukktojás a Szlovákiában élő Nagy Csilla installációja, a Pulóver (2021). A mű eredetije a pozsonyi Zsidó Közösségi Múzeumban látható, és a későbbi professzor, Pavel Traubner viselte háromévesen 1944/45 telén, amikor a deportálás elől családjával az extrém hidegben erdőkben, fűtetlen bunkerekben rejtőztek el. Az itt látható pulóver egy a művész készítette replika, amelyhez egy kis füzetben interjúk társulnak a tárgy történetét feltáró és ezt a gyűjteménybe bevonó személyekkel. A munka áttételesen kapcsolódik KissPál Szabolcs installációjához (Miféle reneszánsz?, 2021), amely két, egymáshoz térben közeli, de ideológiai szempontból távoli történetet hoz párhuzamba. A délkelet-magyarországi (egyébként jelentős szlovák kisebbséggel rendelkező) Szarvason 1990-ben nyílt meg és a mai napig működik a Ronald S. Lauder által alapított nemzetközi nyaralótábor; ettől légvonalban másfél kilométerre található a szintén akkortájt „újraaktivált”, Nagy-Magyarország történelmi középpontjára utaló Szarvasi Történelmi Országközép, amelyet még az 1880-as években egy helyi földrajztanár jelölt ki. Ez a középpont a volt Kreszán-malom területére esett, ahová egy malomkövet, majd 1939-ben egy négyszárnyú vitorlával ellátott, a trianoni szakadásra emlékeztető malmot állítottak. 2000-re már állt a Honfoglalás-, Államalapítás- és Árpád-(székely)kapu, 2011-ben pedig mindezt történelmi emlékhellyé nyilvánították. KissPál a kétcsatornás (egymásba csúszó, így megértést, ezáltal a két intézmény közötti párbeszédet elnehezítő) hanginstallációja (az egyikben egy-egy táborozó, a másikban a helyi történész beszél) közé egy héber feliratú sírkőből készült malomkövet helyezett, afféle virtuális kapocsként a felek között.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.