Váradi Balázs

Spoiler: nem. Elmondjuk az okokat egy amerikai közgazdász elmélete alapján.

A 2010 óta épülő és szigorodó Orbán-rezsim némely szakpolitikai döntése ellen igen­is volt erős társadalmi tiltakozás. Széles körű megmozdulás indult 2013-ban a diplomások röghöz kötése, 2014-ben a netadó, 2018-ban a lex CEU ellen, és abban az évben demonstráltunk a rabszolgatörvény ellen is. Ebben a sorban okkal nevezhetjük kivételesnek azt a tavaly ősz óta tartó tiltakozás- és munkabeszüntetés-hullámot, amelyet a közoktatás működésével és a tanítók, tanárok bérszínvonalával szemben felgyülemlett jogos elégedetlenség hívott életre.

A minap szinte egyszerre ütközött a brit és a magyar gazdaságpolitika hajója a pénzügyi piacok jéghegyének.

Társadalmi feszültségekhez, tüntetésekhez, sztrájkokhoz vezethet, ha nem mérséklődik az infláció.

Fölfúvódás – a latin eredetiben ezt jelenti az „infláció” szó. Ha az állam és a bankok gyorsabban növelik a pénzkibocsátást annál, mint amennyi eladó jószág és szolgáltatás van a piacon, akkor nemcsak egy-két dolognak megy fel az ára, hanem az árak és a bérek összességükben is elindulnak felfele.

Magyarországon minden télen százak fagynak meg, ezrek élnek az utcán, és milliók jogosan elégedetlenek azzal a hellyel, amit otthonként megengedhetnek maguknak. Ez nem jó így.

Milyen hatása lehet a jó száz helyi jelöltet és Márki-Zayt pajzsra emelő előválasztásnak az áprilisi eredményre?

Korábban e hasábokon igyekeztem bemutatni a kriptovaluták és a „termelésükhöz” szükséges, nyitott, mindenki által nyilvántartott és ellenőrizhető blokkláncok elvarázsolt világát. 

Milyen adatokat érdemes a lakosság elé tárni a vírus terjedéséről? A kérdés legutóbb akkor merült fel, amikor a kormány koronavírus-tájékoztatási központja az oltás hatásait egy olyan, millióknak kiküldött tendenciózus táblázattal illusztrálta, amelyből éppen csak a kulcsinformációk hiányoztak (az érintettek életkora, az oltás és a megbetegedés időpontjának viszonya stb.).