Egotrip

Váradi Balázs: Csak semmi politika!

Egotrip

A politikai hazugságról

Donáth Anna, a három rendszer által üldözött hős, Donáth Ferenc unokája, a Momentum európai parlamenti képviselője és de facto ideológiai vezetője szerint a DK, akárcsak a Fidesz, a „hazugság kultúráját” képviseli, és így akadálya a kormányváltásnak, márpedig azt csak (a még oly keserű) az igazság kultú­rájával lehet elérni. (Ezért aztán a Momentumra, nem a DK-ra kell szavazni, folytatódott az üzenet ki nem mondott része.) Donáth szerint a DK, amikor azt állítja, hogy húszezer aktivistával szántja fel a vidéket, vagy amikor azt ígéri, hogy ha kormányon lesz, emelni fogja a béreket, politikai szélhámosságot művel, amin átlátnak a választók.

Donáth megszólalását a politikai elemzők az ellenzéki pártok nyilatkozatbirkózásának részeként intézték el, annak a tüneteként, hogy a Momentumnak sincs jobb ötlete a rendszer megdöntésére, mint hogy a Fidesztől balra eső ellenzéki formációk közötti, a vigaszágon zajló versenyre fókuszálja az erőit, amit persze a Fidesz nevetve figyel. De mi inkább tekintsük ezt az írást apropónak ahhoz, hogy elmorfondírozzunk azon: lehet-e politikusoktól az igazság kimondását várni, vagy tényleg folyton hazudnak, mint a vízfolyás? És ha hazudnak, mi a teendő?

Mitől igaz egy állítás? Tegyük zárójelbe, amit e kérdésről a filozófusok az elmúlt harmadfél évezredben összegondolkodtak, és mondjuk azt: attól, hogy megfelel a valóságnak. Ha egy párt azt mondja, húszezer aktivistája járja a vidéket, azonosítani kell, ki számít aktivistának, milyen időszakról beszélünk, és meghatározni, mit jelent pontosan az, hogy „járják a vidéket”: az illetők kiránduláskor szétszórnak néhány szórólapot, vagy jól felkészítetten, profi módszerekkel, csapatokban, egész napos programokon terjesztik a párt üzeneteit. Aztán már csak meg kell számolni, hány ilyen (vagy olyan) személy csinál valójában mit és hol, és már meg is van a válasz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.