Kedves Olvasónk!
Ennek a cikknek a korábbi verziója a Magyar Narancs 2024. október 24-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.
Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy megmutassuk, érdemes a Narancsot megvásárolni is, hiszen minden számban hasonlóan érdekes cikkeket találhatnak – és a lap immár digitálisan is előfizethető, cikkei számítógépen, okostelefonon és tableten is olvashatóak.
A magyarnarancs.hu-n emellett a továbbiakban sem csak fizetőfal mögötti tartalmakat találnak, így mindig érdemes benézni hozzánk.
Visszavárjuk!
A szerk.
Ki győz november 5-én, Kamala Harris vagy Donald Trump? A végeredményen irdatlanul sok múlhat, és nem csak az Egyesült Államokban: árfolyamok, a világgazdaság konjunktúrája, Ukrajna jövője, Orbán rezsimének nemzetközi pozíciója. A világrend! Nem is csoda, ha már ma sem hagy nyugodni bennünket a kérdés: ki nyer majd? Erre teljes bizonyossággal felelni persze csak november 5. után fogunk tudni – addig legfeljebb arra kereshetjük a választ:
mekkora most az esélye, hogy Trump fog győzni?
Először is azon kell elgondolkodunk, mit is jelent a kérdésben az esély szó. Lássunk három, az elnökválasztástól távoli példát.
Mekkora az esélye, hogy a kaszinóban a francia ruletten a következő szám páratlan lesz?
Mekkora az esélye, hogy Budapesten esni fog jövő hétfőn?
Mekkora az esélye, hogy a baráti házaspár, Jenő és Irén még az idén elválnak?
Bár az esélyt mindhárom esetben 0 és 100 százalék közti számmal szokás megadni, a módszer, amivel a számot megpróbáljuk kifundálni, mindhárom esetben különböző. Legkönnyebb a dolgunk a rulett esetében: a kísérlet akárhányszor ismételhető, és az esélyt (18/37=48,64864… százalék) a gyakoriságon túl a 37 szám egyenlő valószínűségére támaszkodó elemzés is megerősíti.
A budapesti eső kérdése már fogósabb. Itt is kiindulhatunk a gyakoriságból – milyen gyakran esett október végén Budapesten, amióta feljegyzéseink vannak? De mi történik, ha közben változik a klíma? Szerencsénkre a meteorológusok rengeteg megfigyelés alapján, matematikai eszközökkel időjárás-előrejelző modelleket készítenek, amelyek néhány órára előre lélegzetelállítóan pontosak, de még néhány napra is viszonylag megbízható esélyekkel szolgálnak. Ezt a valószínűségértéket látjuk az időjárás-előrejelző alkalmazásunkon.
A harmadik feladvány a legnehezebb. Persze, léteznek gyakorisági adatok a válásokról általában, és Jenőék ráadásul a barátaink, nem véletlenszerűen kiválasztott házaspár; rengeteget tudunk róluk, egymás iránti érzelmeikről, még a párterapeutájukat is ismerjük. Csakhogy a pszichológia nem gyárt olyan előre jelző modelleket, mint a meteorológia. Itt az esély, hiába adjuk meg százalékos formában, csak számos információn alapuló, de adott esetben elfogult vélemény kvantifikálása, ún. szubjektív valószínűség tud lenni, más aligha.
Melyik kategóriába esik a választások esélylatolgatása?
Mivel elnökválasztás csak négyévente van, s ezalatt Amerika és a világ gyorsan változik, és mivel minden jelöltpár egyedi, a legközelebbi analógiának a harmadik, a válásos példa tűnhet. De jól tudjuk, nem kell a saját találgatásunkkal vagy a szakértők, netán az annak gondolt bennfentesek szubjektív vélekedéseivel beérnünk. Sokan próbálnak ebben a kérdésben is a múlt empíriájára és a választók viselkedésének politológiai törvényszerűségeire épülő, a meteorológusokéhoz hasonló, matematikai modellt építeni.
Az ilyen modellek a közelmúltbeli közvélemény-kutatások mellett tekintetbe vehetik a végeredményt befolyásolni képes egyéb faktorokat is, a sajátos amerikai választási rendszertől a szavazóknak oly fontos gazdasági mutatókig. Sokan gyártanak ilyen modelleket: a választás hajnalán a Nate Silveré 50,4 százalékos, az 538 weboldalé 52, a The Economisté 50, a Logan Phillipsé 49,4 százalékos esélyt számol Trump győzelmére. Csakhogy a módszerek megbízhatósága messze nem éri el a meteorológusokét. Már a bemeneti adatokkal is baj van: a fő inputként használt közvélemény-kutatások sokszor „zajosak”, gyenge módszertannal készülnek, torzak, részrehajlók – és mindemellett hajlamosak egyszerre és egy irányba melléhordani.
Létezik azonban egy negyedik módja is az előre jelzésnek. Ez a szubjektív esélyekből indul ki, de nem áll meg a szakemberek mégoly gondosan összerakott vélekedésénél.
A klasszikus fogadóirodától csak egy lépésre vannak az úgynevezett előrejelzési piacok (prediction markets). Itt a fogadók nem a bukmékerrel, hanem egymással szemben fogadnak: azaz egymással szerződnek. Akár a tőzsdén a részvények eladói és vevői – azzal, hogy a részvénynek itt egy virtuális jószág, az ún. bináris opció felel meg.
Ez a következőképen működik. Szent meggyőződésem, hogy Trumpnak nagyobb esélye van a győzelemre, mint Harrisnek, és erre fogadni is hajlandó vagyok. A nyeremény összege fogadásonként 1 dollár (amit persze lehet többszörözni). Ezért ezt az ajánlatot teszem ezen az előrejelzési piacon, illetve a neki otthont adó platformon: 75 centért vásárolnék egy olyan szerződést, amely szerint a szerződő fél – a szerződés eladója – 1 dollárt fizet nekem, ha győz Trump. Hirdetésemre jelentkezik egy másik szerencselovag: rendben, szerződjünk! Én, a szerződés vevője letétbe helyezem a 75 centemet, ő – az eladója – a 25 centjét: ha Trump győz, az egy dollár az enyém, ha Kamala Harris, az övé. (Az átlátható adminisztrációt, szerény díjazásért cserébe, a platform intézi.) Én 75 cent reszkírozásával nyerhetek 1 dollárt, ő 25 centtel: ami rendben is van, hiszen én magasabb nyerési esélyt (konkrétan: 75 százalékosat) tulajdonítok Trumpnak.
Az immár dollár százmilliókat mozgató előrejelzési piacokon ennek a szerződésnek alakul percről percre, ajánlatról ajánlatra az ára; ezt adja-veszi az egymást nem is ismerő Trump-fogadó és a Harris-hívő. Az ezeken a piacokon a szerződések egyensúlyi áraként kialakuló valószínűség pedig sok-sok fogadni kész ember (és vállalat) szubjektív valószínűségeit összegzi: a tömegek bölcsességét, hogy James Surowiecki szociálpszichológiai klasszikusának a címét rángassuk ide. Mi több, azon fogadók tudása is megjelenhet az árban, akik nem nyilvános információk birtokában vannak – már ha a bennfentesek nem átallják megpróbálni pénzre váltani az efféle ismereteiket. Az ilyen piac rendkívül érzékenyen követi mindazokat a változásokat is, amelyeket a közvélemény-kutatások és így a modellek csak lomhán: ha például az egyik jelölt leszerepel a tévévitán, az nyomban hatni tud a pillanatnyi piaci esélyre.
De nem árt óvatosnak lennünk az előrejelzési piacok oddsaival sem, hiszen ezeken a piacokon is lehetnek torzulások. Az egyensúlyi árban megjelenő valószínűségre annak is lehet hatása, mennyit von le a tétekből a piac fenntartója, hogyan kell a fogadóknak adózniuk az esetleges nyereségük után, és fülön csípheti-e az ügyészség vagy a tőzsdefelügyelet az informáltságával visszaélő bennfentes fogadót – ebből nemrég botrány is kerekedett Angliában. Kétséges az is, hogy a piaci árat pusztán a nyereségmaximalizáló, racionális fogadók mozgatják-e. Nyilván akadnak ilyenek is jócskán, akár vállalatok is, amelyek itt próbálják lefedezni más befektetéseik kitettségét az elnökválasztás eredményeinek. De mi van, ha megjelenik az irracionális, „rekreációs” fogadók hada, akiknek az adrenalin legalább olyan fontos, mint a várható nyereség? Végül is a kaszinókat, ahol a várható nyeremény üzembiztosan negatív, pont ilyenek népesítik be. S a fogadók közt megjelennek azok a lelkes szavazók is, akik csupán a Trump vagy a Harris iránti rajongásukat fejezik ki fogadásukkal.
Mindezzel együtt
ezeken a piacokon Trump ma, vagyis november 5-én, kedden kora reggel lényegesen jobban áll:
a Kalshi 57, a legnagyobb, közel kétmilliárd dollárnyi téttel dolgozó Polymarket (ahol amerikaiak elvileg nem is fogadhatnának) 59,8 százalékos esélyt ad most neki.
Kinek higgyünk? A kifinomult, de nem tévedhetetlen modellezőknek vagy a nép hangjának? Szerencsénkre a távolság a kettő közt most nem óriási: csak pár százalékponttal térnek el az egyik, illetve a másik irányba a fifti-fifti esélytől. De aki úgy véli, hogy Trump győzelme, és vele Orbán triumfálása, meg az Ukrajnára erőszakolt, az oroszoknak kedvező tűzszünet szörnyű egzisztenciális vagy mentálhigiénés hatással lesz rá, az a fentiek ismeretében legalább kicsit bebiztosíthatta (volna) magát. A fedezeti ügylet a következő: ha Trumpra fogad(ott volna) az előrejelzési piacon és nyer, a majd’ kétszeres nyereség némi gyógyír lesz a sebre, amelyet a négy évig Trump uralta világ ejt a lelkén. Ha pedig Harris győz, és megmenekül a világ, ugyan, mit számít(ott volna) az ügy érdekében elszenvedett, csekély anyagi veszteség?
