Váradi Balázs

Éruv

A szombat-zsinór és a magyar demokrácia újjáépítése

Publicisztika

2024 tavaszán Pesten körbeért az éruv. Hála egy, a rabbinátus által rendszeresen ellenőrzött, diszkréten a közművek mellé telepített, semmilyen más funkciót nem szolgáló, több tíz kilométeres, körben futó városi damilnak, a pesti ortodox zsidók immár eltolhatják szombaton a gyerekkocsijukat a Népligetig. Betartva a parancsolatait, kemény közösségi alkotómunkával kicselezték saját, szigorú Úristenüket, hogy élhetőbb legyen a szombat.

Miről beszélek? És mi közünk van nekünk ehhez, nem zsidóknak, vagy akár a nem ortodox zsidóknak?

A Tóra (keresztényeknek: 2Móz 16,29) elrendeli: „…maradjon mindenki a helyén, és ne menjen ki senki helyéről a hetedik napon.”

A törvényt magyarázó bölcs rabbik a Talmudban részletezték is, mivel jár ez pontosan.

A harminckilenc résztilalom egyike úgy szól, hogy szombaton a hithű zsidó még gyalog sem vihet magával dolgokat, ha elmegy a „helyéről/otthonából”: se pénztárcát, se kulcsot, se gyógyszert. És gyerekkocsit sem tolhat. Nagy bajban van tehát az a kisgyermekes szülő, aki nem akar minden sábátkor otthon rostokolni.

Kivéve, ha nagyítóval vizsgálja meg a „helye/otthona” fogalmat a szabályban. Meddig is tart az a bizonyos hely, amelynél tovább szombaton már nem tolható a gyerekkocsi? A küszöbig? A kert végéig? Netán tovább?

Ne gondoljuk, hogy ezt a kérdést nem vetették fel és válaszolták meg a zsidó vallást a hétköznapi helyzetekre lefordítani hivatott tanítók. A helyesen interpretált mózesi törvény szerint ha közösködik több zsidó háztartás (például egy középkori gettó közös kertekre nyíló háztartásai), akkor azok közös külső faláig ér az otthon határa. A babát át lehet tolni a szomszédhoz szombaton is.

De mi számít közösködésnek? Ehhez az kell, hogy a háztartások kinyilvánítsák, hogy rituális szempontból egynek számítanak. Például ha minden, közösnek számítani akaró háztartás letesz egy kis maceszt egy közös tálba, amit a rabbi őriz – eredetileg ezt jelenti az éruv.

És mi számít közös külső falnak? Falnak számít-e egy ajtókeret is? Nyilván. Innen pedig már csak egy merész lépés, hogy a fél várost cölöpökre kifeszített damillal virtuális közös zsidó negyeddé tegyük, amin belül már mindent szabad sábátkor, amit otthon nem tilt a zsidó vallásos jog, a haláha.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Post mortem

Az egész világot megrázó szörnyűségeknél gyakran előkerül a tettes ízlése – nem akarjuk elhinni, hogy egy átlagos ember is követhet el borzalmas dolgokat, keressük a furcsaságokat, az előjeleket, amelyeknek gyanúsnak kellett volna lenniük.

A szellemek ereje

  • - turcsányi -

Johnny Lobónak nehéz élete volt. Már a háború korai szakaszában megjárta Vietnamot, s hazatérve polgárjogi harcosnak állt; az indiánok jogaiért küzdött. 

A messzi káosz

„Mi ez az utazás nevű dolog? Miért nem hagyjuk abba idővel? Hát sosem nő be a fejünk lágya?” – tette fel ezt a három költői kérdést a szerző 2014-ben, utazós blogjának utolsó bejegyzésében.

Egy macska, egy lótusz

Egyiptommal és a fáraókkal krimitől a sorsjegyen át egészen a bútordarabokig bármit el lehetett adni már 100–150 évvel ezelőtt is. Az egyiptománia kutatása viszonylag fiatal terület, általában egyiptológusok vagy régészek, történészek foglalkoznak a témával, mellékprojektként. A fogalomba bármely egyiptomi motívum felhasználása beletartozik úgy is, hogy a kontextus teljesen független az egyiptomi kultúrától.