A Füst Milán-regény adaptálásával régi álmát valósítja meg a hosszú kihagyás után a filmezéshez a fesztiváldíjakkal elhalmozott, Oscar-jelölt Testről és lélekről című filmmel visszatért, ekként nagyobb s drágább tervek megvalósítására jobb eséllyel pályázó Enyedi Ildikó.
Tiltakozó tömeg gyűlik a térre a nyomorúságos életfeltételek, az egyre romló munkakörülmények miatt. Vörös zászlókat lengetnek, Marx és Lenin képét emelik a magasba.
Döbbenetes lepusztultság, elmaradottság és a sosem volt dicsőség megalomán emlékművei.
Meghalós film – egyenesen a Nagy Műfajkalauz, avagy Hogyan készítsünk zsánerfilmet című könyv tárgymutatója alapján.
Az Ukrajna keleti részén (a nyílt vagy burkolt, de következetesen letagadott orosz beavatkozás folyományaként) állandósult polgárháborús állapotok legrombolóbb következménye nem az anyagi javakban, politikai szuverenitásban, társadalmi kohézióban esett (egyébként jóvátehetetlen) kár, hanem a mindenkit deformáló polgárháborús (gyanakvástól, gyűlölettől, bosszúvágytól terhelt) tudatállapot kialakulása. Amely belülről mérgez. A drámaíró Natalija Vorozsbit első, máris markáns szerzőiségről tanúskodó filmjét ez a tudatállapot hatja át.
Pályaindító film volt a Rengeteg, eredeti, szokatlan, izgalmas. Hét, egymással közvetlenül össze nem függő etűd, hét, visszatérő kört leíró párbeszéd, hét, ítéletalkotó reflexeinket próbára tevő, nyitott befejezésű, ám önmagukba zárult világok találkozásra való képtelenségét megjelenítő szituáció.
Tegye fel a kezét, aki nem találkozott még a partnerre sóvárgó esküvőszervező kizárólag amerikai B filmekben előforduló figurájával.
