Film

Traumatológia

Catherine Corsini: Intenzív találkozások

  • 2022. április 6.

Kritika

Raphaëlle (Valeria Bruni Tedeschi) nem akarja tudomásul venni, hogy házastársa, Julie (Marina Foïs) elhagyni készül őt. Minden módon akaszkodna narcisztikus rigolyáit tovább tűrni nem hajlandó párjára; egy őt érő banális, de egziszteciális következményekkel járó baleset (könyökét töri a grafikusnő) felettébb alkalmasnak látszik, hogy a természetes módon felébredő sajnálatot és együttérzést kihasználva visszahódítsa (de legalább még egy kicsit magához láncolja) szerelmét.

Yann, az alulfizetett, nyomorúságos prolisorsát másokon folyvást dühödten számon kérő sofőr (Pio Marmaï) lába súlyosan megsérül a sárgamellényesek (Macron politikája ellen olykor az egész országot megbénítva, erőszakosan és rendőri erőszakot elszenvedve tiltakozók) egyik tüntetésén. Ő is utcára kerül, ha másnap nem áll munkába… éppen azzal a kamionnal, amelyet elcsórt a több száz kilométerre lévő telephelyről az öntudatos tiltakozó.

Munkás a fekete ápolónő, Kim is (Aïssatou Diallo Sagna), de neki nincs érkezése tiltakozni, mert bőrszíne van, meg származása, örül, hogy megél. Különben is ömlenek a sérültek, a brutalitásba torkolló tüntetés miatt a szokásosnál is nagyobb számban, fogy a fertőtlenítő, a gyógyszer, és hiába sír otthon lázas beteg kisbabája, ő kénytelen a heti hatodik ügyeletét is felvenni, mert létszámhiány van, a többiek nem bírnák nélküle.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.