Visszhang: film

Chiara története

  • 2022. március 2.

Visszhang

Nem szerencsés egy trilógia harmadik darabját úgy forgalmazni, hogy az előző kettőt nem ismerheti a reménybeli közönség.

Legalábbis a torrentoldalakon nem tájékozódó része. Ehhez a több helyütt, egyebek közt Cannes-ban is díjazott olasz filmhez nem feltétlenül kell megnézni a maffia (konkrétan a calabriai ’ndrangheta bűnszervezet) viselt dolgait tárgyaló korábbi részeket. Maffiaügyben amúgy is tájékozottnak érezheti magát a mozijáró, hiszen (thrillertől társadalmi drámán át vígjátékig) kismillió opus nemcsak megörökítette, de formálta is a családilag felépülő, mint­egy szakmaként öröklődő szervezett bűnözés ezen fajtáját (A keresztapa után állítólag a maffiózók úgy kezdtek viselkedni, ahogy a filmben látták).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.