Hogy valójában nem ismerjük szüleinket, barátainkat, társunkat. Hogy nem a saját életünket éljük, manipulálnak bennünket, és akarjuk is, hogy manipuláljanak, mert a pőre valóság, amelyben mindenki idegen: elviselhetetlen volna.
Ismerős filmindítás az imádott férje kettős életére annak temetése után ráébredő özvegy. Itt a Másik utáni nyomozást nem csak egy (vagyis két) megcsalt nő szembesülése követi. A veszteség zsigeri, az idegenség egzisztenciális dimenziójú, az élet minden szegmensét kiüresíti, hiszen a férje kedvéért muszlimmá lett angol háziasszony – aki csadorban jár és kötelességtudóan leborul Mekka felé – döbbenten tapasztalja, hogy férje a La Manche csatorna túloldalán élő szeretőjétől egyáltalán nem várt el semmilyen igazodást.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
