Visszhang: film

Minden rendben ment

  • 2022. március 30.

Visszhang

Eredetileg a francia film egyik legprovokatívabb rendezője, Alain Cavalier filmesítette volna meg.

Alain Cavalier barátjának, az íróként és (főleg) forgatókönyvíróként elismert Emmanuèle Bernheimnek apja eutanáziájáról írott könyvét, ráadásul magával a gyászos procedúrát a valóságban is megszervező és átélő szerzővel a főszerepben. Ám közbeszólt a betegség, így a közös (immár dokumentum)film nem az apa, hanem az apa nyomasztó emlékét rákká növesztő lány haldoklását követte – a regény pedig a provokációt a fogyaszthatósággal jól összeházasítani képes François Ozon kezébe került. Aki, tán a szintén közeli kapcsolat okán (jobb filmjeit Bernheim írta), csak érintőlegesen tárgyalja a homoszexuális író ambivalens (vélhetőleg általános nőgyűlölettel magyarázható) viszonyát lányaival, és a sztrók következtében nemcsak fizikai képességeinek jelentős részét, de életkedvét is elvesztő, s ezért a méltó távozáshoz a lenézett lány segítségét kérő apa méregpohárig vezető útját. Az erre szakosodott svájci intézetben megy „minden rendben”. Szervezés kérdése az egész: a financiális és jogi következmények számbavétele, a hatóságok kicselezése (Franciaországban az ilyesmi gyilkosságban való közreműködésként büntetendő), logisztika és célszerűség. Az érzelemnyilvánítás a gyengeség jele.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."