A Savaria Karnevál programjához minden évben hozzátartozik a Weöres Sándor Színház szabadtéri karneválszínháza is, amelynek hagyományosan minden produkciója kapcsolódik a karnevál tematikájához – ez most éppen a „szombathelyiség” volt.
A múlt héten nyilvánosságra hozták a jelöléseket az idei kritikusi díjakra.
Öt verseskötet és két regény után a szerző most novelláit, tárcáit gyűjtötte kötetbe.
Ha azt mondom, vásári bábjáték, azt mondod, Vitéz László. És persze Kemény Henrik. A műfaj magyarországi történetének meghatározó alakjai máig ott állnak minden, e hagyományt követő előadás mögött.
Van egy színházi fesztiválunk, amely mintha nem is a 2020-as évek Magyarországán létezne. Nem övezik botrányok, békében megférnek egymás mellett a bábszínházi hagyományhoz ragaszkodók és a formabontók, a kőszínházak és a függetlenek.
Ha megrögzött budapesti színházba járóknak feltennénk a kérdést, hogy kit tartanának a legalkalmasabbnak Don Quijote szerepére?
Június 13-án a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elutasította Karsai Dániel keresetét, amelyet az aktív eutanázia hazai engedélyezéséért indított.
Emlékeznek, mikor volt köztársasági elnök Mádl Ferenc? Nos, Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején. A díszlet és az időnként felhangzó Ki nyer ma? című rádióműsor szignálja segít behatárolni, hogy a közelmúltban járunk, de az elnök neve az egyetlen konkrét utalás, amelyből kikövetkeztethetjük, milyen évet is írunk (majdnem) pontosan.
