Könyv

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Pikli Natália: Shakespeare minden időkre

Kritika

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

A „Shax-biblia” ahhoz a fiatal generációhoz is eljuttathatja az életművet, amelyik a drámaíróhoz a Kertész utcai Shax­peare-mosó oldott formájában tudott csak közelebb kerülni.

Gondolhatnánk, hogy magyar nyelven is bőven akad Shakespeare teljes életművét átfogó szakmunka, ez azonban nincs így. Az utolsó, Géher István Shakespeare olvasókönyve még 1991-ben jelent meg. Pikli az ő tanítványaként köteleződött el a Shakespeare-kutatás mellett, és az ELTE anglisztika tanszékének egyetemi docenseként két korábbi – Németországban, illetve Angliában megjelent – Shakespeare-monográfiát is jegyez.

A Géher István-kötet megjelenése óta eltelt bő három évtized alatt az olvasók klasszikus szövegekhez való viszonya (egyáltalán az olvasáshoz való viszony), valamint a film és a színház is sokat változott. Ennek megfelelően a könyv kitér a filmes és színpadi feldolgozásokra, a mára már klasszikusnak számító moziktól a Shakespeare-alapú tinikomédiákig, a Szerelmes Shakespeare-től a Rómeó és Júlia musicalváltozatáig.

Kiindulópontja és vezérfonala azonban – ahogy az első fejezet címe fogalmaz – a „mítoszromboló tudomány”. „Mi az, ami tényekkel alátámasztható valóság, (…) ami vágyalapú gondolkodás, és mi az, ami egyszerű badarság.” Mindezt érzékletes példákkal bemutatva. Hogy csak egyet idézzek: a Shakespeare születése körüli viták a pontosnak feltételezett időpont megjelölésétől addig terjednek, hogy ilyen nevű szerző valójában nem is létezett. Ami viszont tény: 1564. április 26-án keresztelték meg. Ennek ugyanis van írásos nyoma az egyházi anyakönyvben. Hogy ehhez képest mikor született, arra a korabeli anyakönyvezési szokásokból lehet következtetni, ám biztosan nem tudható.

Képet kapunk a 16. századi angol színház működéséről, a korabeli könyvkiadási viszonyokról, és ennek tükrében a drámaszövegek sorsáról. Megtudjuk például, hogy meggazdagodni akkoriban sem lehetett drámák ki­adásából, némi hasznot azonban mégis hajtottak – szerencsénkre, hiszen a könyvkiadók ezért szánták rá magukat az úgynevezett, nagyon egyszerű küllemű kvartó kiadásokra, amelyeket nagyjából két korsó sör áráért lehetett kapni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.