A „Shax-biblia” ahhoz a fiatal generációhoz is eljuttathatja az életművet, amelyik a drámaíróhoz a Kertész utcai Shaxpeare-mosó oldott formájában tudott csak közelebb kerülni.
Gondolhatnánk, hogy magyar nyelven is bőven akad Shakespeare teljes életművét átfogó szakmunka, ez azonban nincs így. Az utolsó, Géher István Shakespeare olvasókönyve még 1991-ben jelent meg. Pikli az ő tanítványaként köteleződött el a Shakespeare-kutatás mellett, és az ELTE anglisztika tanszékének egyetemi docenseként két korábbi – Németországban, illetve Angliában megjelent – Shakespeare-monográfiát is jegyez.
A Géher István-kötet megjelenése óta eltelt bő három évtized alatt az olvasók klasszikus szövegekhez való viszonya (egyáltalán az olvasáshoz való viszony), valamint a film és a színház is sokat változott. Ennek megfelelően a könyv kitér a filmes és színpadi feldolgozásokra, a mára már klasszikusnak számító moziktól a Shakespeare-alapú tinikomédiákig, a Szerelmes Shakespeare-től a Rómeó és Júlia musicalváltozatáig.
Kiindulópontja és vezérfonala azonban – ahogy az első fejezet címe fogalmaz – a „mítoszromboló tudomány”. „Mi az, ami tényekkel alátámasztható valóság, (…) ami vágyalapú gondolkodás, és mi az, ami egyszerű badarság.” Mindezt érzékletes példákkal bemutatva. Hogy csak egyet idézzek: a Shakespeare születése körüli viták a pontosnak feltételezett időpont megjelölésétől addig terjednek, hogy ilyen nevű szerző valójában nem is létezett. Ami viszont tény: 1564. április 26-án keresztelték meg. Ennek ugyanis van írásos nyoma az egyházi anyakönyvben. Hogy ehhez képest mikor született, arra a korabeli anyakönyvezési szokásokból lehet következtetni, ám biztosan nem tudható.
Képet kapunk a 16. századi angol színház működéséről, a korabeli könyvkiadási viszonyokról, és ennek tükrében a drámaszövegek sorsáról. Megtudjuk például, hogy meggazdagodni akkoriban sem lehetett drámák kiadásából, némi hasznot azonban mégis hajtottak – szerencsénkre, hiszen a könyvkiadók ezért szánták rá magukat az úgynevezett, nagyon egyszerű küllemű kvartó kiadásokra, amelyeket nagyjából két korsó sör áráért lehetett kapni.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
