Színház

Dinnyék közt a gyökér

A Répakirály

Kritika

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

A rendkívül termékeny, száz körüli operettet jegyző Offenbach művei közül Magyarországon csak néhányat ismerünk, elsősorban a Hoffmann meséit, valamint az Orfeusz az alvilágbant (ebben hangzik el a híres kánkán), A gerolsteini nagyhercegnőt és a Szép Helénát. A Répakirályt itthon még sosem játszották magyar nyelven (németül viszont igen, még 1877-ben). A zeneszerző szívesen elegyített a munkáiba politikai szatírát, aktualitásokat. Utóbbiak nyilván csak a kortársaknak lehettek érdekesek, így a budaörsi alkotóknak adott volt a feladat: a mára szabni az eredetit. Elvihették volna az erős aktualizálás irányába, de „a kevesebb több” alapján inkább maradtak a mértékkel adagolt áthallásoknál.

Az alaptörténet szerint az ország uralkodója, Fridolin művelt és érdeklődő, szereti a színházat, az édes életet, ám ami az uralkodás terheit és felelősségét illeti, azt inkább megúszná, az üres államkasszát pedig egy érdekházassággal szeretné újra feltölteni. Önérdekvezérelt miniszterei viszont szívesebben látnának egy báburalkodót, és erre a célra abszurd fordulattal egy igazi gyökeret, egy répát szemelnek ki. Fridolinnak menekülnie kell, a Répakirályt pedig a hozzá pártoló szomszéd királylánnyal együtt gyorsan elkapja a hatalmi mámor. Fridolin sok viszontagságon keresztül, korábbi önmagát meghaladva, mesei fordulatokkal szerezheti vissza a trónt és nyerheti el az igaz szerelmet. A hatalom működéséről és a körülötte forgolódó szélkakasokról szóló alaptörténet nyilván mindig érvényes, és néhány helyi utalással bárhol könnyen jelen idejűvé tehető. Itt például a Répakirály Trump-parókája, az egyik köpönyegforgató miniszter slim fit ingje és néhány, a hazai közbeszédből ismert szófordulat tartozik a direkt utalások közé. No meg az Elvira-dal, amelyet az eredetiben is nem gyalog bandukoló, hanem vonatra szálló hőseink énekelnek MÁV-os viszontagságaikról. Annyira szellemes, hogy (ellen)szignálként kellene bejátszani az állomásokon. (A dalszövegek Závada Péter munkái, az átiratot Kovalik Balázs és Ari-Nagy Barbara jegyzi.) A frissítésbe popkulturális utalások is belefértek: a király Pókembernek álcázza magát, feltűnik Robin és a Macskanő is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

„Ellentmondásos karakterek”

Az angol posztpunk zenekar 2023-ban a Reflektor Fesztivál fő fellépőjeként, tavaly pedig a Dropkick Murphys előzenekaraként lépett fel hazánkban. Ám hamarosan viszontláthatjuk őket Budapesten – immár önálló koncerten. Helsinkiben értük utol a turnézó zenekar énekesét, Charlie Steent.

„Valami nyomorúság”

A 2023-ban Booker-díjat nyert disztópiája az elmúlt évek egyik leghatásosabb regénye a diktatúrák természetéről. Megkérdeztük mindenről, ami csak felmerül a könyvben: a valóság­értelmezéstől kezdve a szöveg tagolatlanságáig.

„Valódi harc”

Már a második könyve jelenik meg magyarul, az Én uram és legyőzőm egy szerelmi háromszögről és egy bűntényről szól, egyben irodalmi játék, amely megidézi Verlaine és Rimbaud szerelmét. Ráadásul a francia akadémia nagydíját is elnyerte.