Uitz Renáta

Jószándékkal volt kikövezve

Miért aggasztó a brüsszeli alku a költségvetésről és a jogállamiságról?

Publicisztika

Hozta a formáját a lengyel–magyar véd- és dacszövetség az Európai Tanács decemberi ülésén. Ez volt a német soros elnökség utolsó nagy pillanata: a tomboló világjárvány közepette Angela Merkelre maradt az unió következő hét évre szóló költségvetésének és az azt kiegészítő járványügyi mentőcsomagnak az elfogadtatása.

A fennakadást az okozta, hogy e források kifizetését az uniós intézmények az Európai Bizottság és az Európai Parlament nyomására megpróbálták a jogállamiság tiszteletben tartásához kötni, a magyar és a lengyel kormány hangos tiltakozása ellenére. A hetekig tartó látványos politikai színjáték – a járvány idején önfeledten repkedő, tárgyaló és sajtótájékoztatókat tartó kormányfőkkel – végén a lengyel–magyar páros útjára engedte az EU költségvetését, és további ígéretek árán állva maradt a kifizetésekhez kapcsolt jogállamisági feltétel is.

Valódi win-win helyzet, gondolhatnánk áldott adventi hangulatban (értsd: veszett kárba ennél több EU-forrás ennél dicstelenebb módon is). Legalább kikerült a kirakatba: az unió immár hivatalosan sem bánja, hogy támogatja illiberális rezsimek választások útján történő újratermelését a még demokratikusan működő tagállamokból származó források (és hamarosan a nemzetközi pénzügyi piacokról felvett hitelek) újraelosztásával.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Figyelmébe ajánljuk