A zsúfolt Nemzeti Hangversenyterem közönségét az elsőtől az utolsó hangig, majdnem két órán át repítette gazdag képzeletének szárnyain a Joshua Redman (szaxofon), Brad Mehldau (zongora), Christian McBride (bőgő), Brian Blade (dob) összeállítású csodacsapat.
A két zenész nem nosztalgiavonattal érkezett az elektronikus, rockos-jazzes zenébe.
Amikor a már egy ideje a csúcson álló zenekarvezető-bőgős, Charles Mingus és együttese európai turnéra indult 1964 tavaszán, nem álltak szerencsésen a csillagok.
Az együttes vezetője, Subicz Gábor trombitás, a Modern Art Orchestra tagja a Subtonesszal találta meg azt az utat, amelyet a két világ között eddig is keresett.
Amióta világ a világ, sok zenész sokféle műfajban igyekszik megragadni, kifejezni és átadni a „metafizikait”, de ez csak különleges pillanatokban rezonál a hallgatókban úgy, ahogy az előadó szeretné. Amikor Pharoah Sanders szeptember 24-én meghalt, rengetegen reagáltak így: „Köszönjük a spirituális élményt!” A jazzhagyomány egyik őrzőjének tekintett, olasz származású amerikai szaxofonos, a nagy tudású Joe Lovano például ezt írta: „Megvilágosítottál előttünk túlvilági helyeket a kozmikus kifejezéseiddel.”
A Magyar Zene Háza harmadszor kért fel egy-egy neves muzsikust, hogy állítson össze olyan eddig nem létező formációkat úgy, hogy ő maga nem játszik azokban.
Viharos szél okozott kisebb bonyodalmakat a háromnapos, jubileumi Paloznaki Jazzpikniken, de a szervezés, amely nyomába ér a Sziget professzionalizmusának, úrrá lett ezen.
Meg lehetne rajzolni a jazztörténet egy jelentős vonulatát a Thelonious Monk-szerzemények előadásának leírásával, mert az egyik, ha nem a leggyakrabban feldolgozott komponista.
Kígyóbűvölőnek is lehetne gondolni ezt a zenét, ahogy elindul a Talpunk alatt című számmal.
Ella Fitzgerald 1960-as és 1962-es felvételeinek teljesen vagy részben új, első kiadásai után megint újdonságra vethetnek szemet a gyűjtők.
Az amerikai szaxofonos, Chris Potter ezúttal úgy tért vissza Budapestre, hogy tiszteletbeli vezetőként élére állt a (San Francisco) Jazz Collective-nek.
A melbourne-i Sarah McKenzie mielőtt Amerikába került volna, otthon kiadott lemezeivel már díjnyertes fiatal sztár volt.
