Nekrológ

Festő és filozófus

Wayne Shorter (1933–2023)

Zene

Miles Davisről szokták mondani, hogy zenekaraival meghatározta a jazztörténeti stílusok irányát. Aktuális zenekarához 1964-ben csatlakozott Wayne Shorter szaxofonos, aki abban is felzárkózott a mesterhez, hogy a járatlan utat kereste.

A jazz-zenekar vezetőjének szerepfelfogásában a személyiség a meghatározó: mit mond és hogyan, miután leteszi kompozíciójának kottáját a pultra. Shorter ultraszerény és végtelenül toleráns személyisége ebben is érződött. Mi sem állt tőle távolabb, mint az alfahím-viselkedés, ő költő, rezonőr és segítő volt egy személyben. Már a korai Blue Note lemezeivel, akár vendégszólistaként is, beírta magát a jazztörténetbe. Témái nem avulnak el, a Footprints, a Nefertiti és még legalább kéttucatnyi klasszikus frissek és inspiratívak az újabb generációknak is.

Shorter eleinte csak tenoron játszott, de szopránszaxofonon vált páratlan hatású előadóvá. Dallamai nagy, bővített hangközökkel lépegetnek, gyakran szapora aszimmetrikus ritmusok következnek és ritka skálák, közte líd és dór. Minden hangja a kontraszt jegyében áll, a dallam és a gondolat kimenetele váratlan. Megszólalása általában töredékes, a végső válaszokhoz közeledve egyre inkább az. Kései operája (Iphigenia, 2021), valamint háromlemezes kozmikus-szimfonikus opusa (Emanon, 2018) átfogó válaszokat kíséreltek adni. De azért ő mindig megmaradt kérdezőnek, nem érte be felszínes gondolatkísérletekkel. Filozófus volt: szaxofonjának hangja olyan érzést kelt, mintha szóló közben intim közelségbe engedné magához a hallgatót, jöjjön vele töprengésének indázó útján. Játéka komplex érzelmeket keltett, fénnyel és árnyékkal egyszerre dolgozott. Nem véletlenül nevezte Joni Mitchell festőnek, utalva az egyetlen pályára, ami a zenélésen kívül felmerült az életében.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.