Nem félnek politizálni – Évadnyitó a Katona József Színházban

  • Kovács Bálint
  • 2013. augusztus 21.

Színház

„A színháznak azonnal reagálnia kell a társadalmi jelenségekre. A politizálás nem azt jelenti, hogy egy előadásban név szerint felismerhető egy politikus, hanem azt, hogy a színház élesen gondolkodik a közéletben való létezéséről” – Máté Gábor szavai jellemzik a Katona József Színház következő évadát, amelyet ma mutatott be az igazgató.

Ahogy az igazgató fogalmaz, „véletlenül úgy alakult”, hogy a következő katonás évad jó része a múlttal, a történelemmel és a jelenkor társadalmi-politikai problémáival való szembenézésről (is) fog szólni. Ilyen lesz az első nagyszínpadi bemutató, Kárpáti Péter új, jelenleg még több munkacímen futó drámája is (Ultonia vagy Hungary vagy Hángeri), amely a kitántorgó, elvándorló magyarokról beszél majd, Bagossy László rendezésében.

A Katona Klub Hátra arc! című elődásából

A Katona Klub Hátra arc! című előadásából

Fotó: Dömölky Dániel

Egy cseppet sem lesz vidámabb a témája Máté Gábor rendezésének a Kamrában: a Vörös című bemutató a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatával készül koprodukcióban. Az előadás arra tesz kísérletet, hogy szemtanúk és leszármazottak vallomásai alapján fessen képet a bevonuló magyar csendőrség 1942-es újvidéki razziáját két évvel később követő súlyos megtorlásról, amely több tízezer magyar áldozatot követelt. Amint Máté elmondta, tényleges koprodukcióról van szó, azaz a Vörös mindkét városban folyamatosan repertoáron lesz (odaát októbertől, itt novembertől látható), „így a mi színészeink kipróbálhatják, milyen lehet határon túliként játszani”.

Eleddig ismeretlen, most készülő drámaszöveget dolgoz majd fel Gothár Péter is a Kamrában: a rendező Németh Gáborral ír adaptációt Rubin Szilárd Aprószentek című, az 1953–54-es törökszentmiklósi gyermekgyilkosság-sorozatról (az eseményekről háromrészes cikkben itt, itt és itt számoltunk be) szóló művéből. A katonás adaptáció címe Ahol a farkas is jó lesz.

A Katona nagyszínpadán Ascher Tamás Gorkij A nap fiai című drámájának Radnai Annamária általi új fordítását (Fényevők) rendezi meg, Zsámbéki Gábor pedig Beckett klasszikusát, a Godot-ra várvát, benne az idén a társulathoz igazolt Kulka Jánossal – akiről Máté Gábor elmondta: utoljára talán Haumann Péter szerződtetése volt annyira inspiráló a társulat számára, mint most az övé. (Kulka ebben az évadban csak egy szerepet játszik, mert a nemzeti színházas szerződésének megszűnése és a katonás aláírása között már megannyi szereplésre felkérték, amelyeket igazi úriember nem mond le.)

A Kamra második bemutatója is koprodukció lesz, mégpedig a Budapest Bábszínházzal: Caryll Churchill Az iglic című darabját Tengely Gábor rendezi. A koprodukcióknak egyébként, mint hozzátette, meglehetősen praktikus szerepük is van: mivel a Katona kis színház, kezdenek nem elférni a repertoáron lévő előadások díszletei és jelmezei, így nagyon hasznos, ha Az iglicéi a Bábszínház raktárát terhelik majd, a Vörösre pedig legalább a jelmezek felét a szabadkaiak hozzák magukkal.

A Katona Klub Hátra arc! című elődásából

A Katona Klub Hátra arc! című előadásából

Fotó: Dömölky Dániel

A Kamra utolsó bemutatójával is folytatja a múlttal és egyéb kellemetlen dolgokkal való szembenézések sorát: az április végi nagy dobás Peter Weiss Marat/Sade-jának előadása lesz, Dömötör András rendezésében.

Folytatódik a Katona ifjúsági programja, a diákokat megmozgató Katona Klub is, amelynek első bemutatója Robert Merle Az üvegfal mögött című, a hatvannyolcas diáklázadásokról szóló regénye nyomán készül – hangsúlyosan reflektálva az elmúlt év budapesti diákmegmozdulásaira. Kovács D. Dániel egyetemi rendezőhallgató bemutatójáról szólva Máté elmondta: fontos, hogy hasonló témákról beszéljenek azzal a generációval is, amelynek szülei még nem a szabadságban éltek. „Nem irigylem a most felnövő generációt: nincs mintájuk arról, hogy mivé válhatnak” – sóhajtott az igazgató. A Sufnin kívül elsősorban majd osztálytermekben látható előadáson (amely ezzel a Katona első tantermi színházi projektje lesz) kívül a Sufniban rendezi vizsgaelőadását Székely Kriszta is Beckett Szép napok című műve alapján, Szirtes Ági főszereplésével.

Amint a szemfülesebbek összeszámlálhatták, a nagyszínpadon idén csak három premier lesz, nem is véletlenül. Máténak több oka van a nézőszámokról való panaszkodásra: a Ferenciek tere kaotikus felújítása sem tesz jót a nézői lelkesedésnek, és ma már 25-30 előadás után eldől egy-egy előadás sorsa (érdemes-e tovább játszani, vagy sem), míg korábban egy nagyszínpadi klasszikus esetében nem is lehetett kérdés a minimum hetvenes előadásszám. Máté beszámolt arról a problémáról, hogy sokakban rögzült az a téveszme, hogy a Katonába eleinte úgysem lehet jegyet kapni, ráérnek majd később megnézni – de a „majd később”-ig sokszor már szégyenszemre fél házzal megy egy-egy szerencsétlenebbül járt előadás. Aminek viszont mindenki örül, hogy az új előadó-művészeti törvény révén a Katonának jövőre minimális, valamivel több mint 20 millió forinttal nagyobb lesz a költségvetése, amiből hosszú-hosszú idő után először még némi fizetésemelésre is futotta a munkatársak körében. „Azért nem kell azt hinni, hogy most már minden rendben van – mondja az igazgató –, nincs arról szó, hogy most már méltó pénzt kapnának a színészek. Csak valamivel többet, mint eddig.”

A színház társulata és egy civil zsűri szavazatai alapján az idei évadkezdésen is átadták a Vastaps Alapítvány díjait a színház művészeinek. A díjazottak a következők:

  • Legjobb rendezés: Zsámbéki Gábor (A nép ellensége)
  • Legjobb női főszereplő: Ónodi Eszter (Mártírok)
  • Legjobb férfi főszereplő, megosztva: Bán János (Rükverc), Tasnádi Bence (Mártírok)
  • Legjobb női mellékszereplő: Rezes Judit (A nyaralás)
  • Legjobb férfi mellékszereplő: Dankó István (Mártírok)
  • Különdíj: Bodnár Erika (Magyarmesék)

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.