Óriási népességnövekedés az ukrán–magyar határon, vagy választási csalás?

  • narancs.hu
  • 2018. április 4.

Választás 2018

Egy-egy címen akár 100 ukrán–magyar kettős állampolgár is be van jelentve.

Az ukrán határ melletti településeken forgatott az RTL Klub, és a Házon kívül című műsorában rendkívül érdekes tendenciára bukkant: a környéken óriási népességnövekedés figyelhető meg, legalábbis ami az adatokat illeti. A környékbeliek szerint ezek a lakók nem igazi lakók, csak azért jelentkeztek be a címekre, hogy az április 8-i választáson voksolhassanak.

És hogy miből gondolják ezt? Abból, hogy

  • némely családi házba több mint száz ukrán-magyar kettős állampolgár van bejelentve, a helyiek azonban nem ismerik őket,
  • az egyszerű kis házakba akár 53-54 ember is bejelentkezett ottani lakosnak,
  • van olyan település, ahol 2010 óta majdnem 500 fővel megemelkedett a választókorúak száma, holott az elvándorlás óriási,
  • akadnak lakatlan házak, ahová 40-en vannak bejelentve,
  • egy településen a tiszai árvíz után tönkrement, majd ledózerolt házakba is vannak bejelentve választópolgárok,
  • sőt, egy 37 éve halott asszony nevét is megtalálni a választói névjegyzékben,
  • egy háziasszony azt nyilatkozta az RTL-nek, hogy 2014-ben, az önkormányzati választások előtt Magyar Sándorné polgármester úgy 200 ukrán–magyar kettős állampolgárt jelentett be a címükre, az aláírásáért állandó közmunkát ígért neki a polgármester, ez most mégsem teljesül (Magyar Sándorné nem nyilatkozott a stábnak).

Az RTL kereste a megyei kormányhivatalt, arra voltak kíváncsiak, vajon hogyan ellenőrzik azokat a címeket, ahová akár 100 ember is be van jelentve, utánanéznek-e, valóban ők laknak-e ott. Ám az illetékes hivatali teendői miatt sajnos nem tudott interjút adni a televíziónak.

Van olyan ház, ahol 100-nál is többen laknak - papíron...

Jó ideje gond Magyarországon, hogy sorra néptelenednek el a falvak. Az ukrán határ mellett mégis több település népessége is brutális növekedésnek indult. Legalábbis papíron. Van olyan családi ház, ahová 100-nál is több ukrán–magyar kettős állampolgár jelentkezett be. Bár soha senki nem látta őket, abban viszont biztosak a környékbeliek, hogy a vasárnapi választásokon ott lesznek, és szavaznak majd.

 

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.