Lemez

Augustin Hadelich: Bohemian Tales

  • - csk -
  • 2020. november 15.

Zene

Ez a kitűnő új lemez arra ösztönzi a zenehallgatót, hogy a szláv zene fogalmát – amit rendre hajlamosak vagyunk kizárólag az orosz romantikus és 20–21. századi zeneszerzők műveivel azonosítani, megfeledkezve a lengyel és a cseh komponistákról – tágan értelmezze.

Augustin Hadelich, az olasz−német−amerikai hegedűművész Bohemian Tales (Cseh mesék) címmel állított össze színes programot, melyben Antonín Dvořák Hegedűversenyét, a Romantikus darab és az E dalra tanított anyám című kompozícióit, Janáček Hegedű-zongoraszonátáját és Josef Suk Négy darabját hallgathatjuk meg. A műfaji kínálat (versenymű, kamarazene, zsánerdarabok) éppoly változatos, mint az előadó-apparátus: szimfonikus zenekari kíséretes és hegedű-zongoraművekkel egyaránt találkozhatunk. A Bajor Rádió Szimfonikus Zenekarát a cseh repertoárban otthonos, kiváló fiatal dirigens, Jakub Hrůša vezényli rátermetten, a zongoraszólamot Charles Owen tolmácsolja érzékenyen.

Augustin Hadelich különleges sorsú művész. Sikerekben bővelkedő csodagyermeki évek után tizenöt évesen szülei olaszországi farmján egy tűzben súlyosan megég, életéért küzdenek, húsz operáción esik át (arcán ma is ott a megpróbáltatások nyoma), s egy ideig úgy tűnik, nem hegedülhet többé. Mindezek után újratanulja a hangszert, a New York-i Juilliard School of Music növendéke lesz, s ma Grammy-díjas világklasszis. Hegedülése tiszta, nemes muzsikálás, ha kell, virtuóz, ha kell, lírai, számtalan árnyalattal örvendeztet meg, s mindenekfelett: képes felidézni a cseh zene zamatait.

Warner Classics, 2020

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.