Lemez

Augustin Hadelich: Bohemian Tales

  • - csk -
  • 2020. november 15.

Zene

Ez a kitűnő új lemez arra ösztönzi a zenehallgatót, hogy a szláv zene fogalmát – amit rendre hajlamosak vagyunk kizárólag az orosz romantikus és 20–21. századi zeneszerzők műveivel azonosítani, megfeledkezve a lengyel és a cseh komponistákról – tágan értelmezze.

Augustin Hadelich, az olasz−német−amerikai hegedűművész Bohemian Tales (Cseh mesék) címmel állított össze színes programot, melyben Antonín Dvořák Hegedűversenyét, a Romantikus darab és az E dalra tanított anyám című kompozícióit, Janáček Hegedű-zongoraszonátáját és Josef Suk Négy darabját hallgathatjuk meg. A műfaji kínálat (versenymű, kamarazene, zsánerdarabok) éppoly változatos, mint az előadó-apparátus: szimfonikus zenekari kíséretes és hegedű-zongoraművekkel egyaránt találkozhatunk. A Bajor Rádió Szimfonikus Zenekarát a cseh repertoárban otthonos, kiváló fiatal dirigens, Jakub Hrůša vezényli rátermetten, a zongoraszólamot Charles Owen tolmácsolja érzékenyen.

Augustin Hadelich különleges sorsú művész. Sikerekben bővelkedő csodagyermeki évek után tizenöt évesen szülei olaszországi farmján egy tűzben súlyosan megég, életéért küzdenek, húsz operáción esik át (arcán ma is ott a megpróbáltatások nyoma), s egy ideig úgy tűnik, nem hegedülhet többé. Mindezek után újratanulja a hangszert, a New York-i Juilliard School of Music növendéke lesz, s ma Grammy-díjas világklasszis. Hegedülése tiszta, nemes muzsikálás, ha kell, virtuóz, ha kell, lírai, számtalan árnyalattal örvendeztet meg, s mindenekfelett: képes felidézni a cseh zene zamatait.

Warner Classics, 2020

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.