Lemez

Augustin Hadelich: Bohemian Tales

  • - csk -
  • 2020. november 15.

Zene

Ez a kitűnő új lemez arra ösztönzi a zenehallgatót, hogy a szláv zene fogalmát – amit rendre hajlamosak vagyunk kizárólag az orosz romantikus és 20–21. századi zeneszerzők műveivel azonosítani, megfeledkezve a lengyel és a cseh komponistákról – tágan értelmezze.

Augustin Hadelich, az olasz−német−amerikai hegedűművész Bohemian Tales (Cseh mesék) címmel állított össze színes programot, melyben Antonín Dvořák Hegedűversenyét, a Romantikus darab és az E dalra tanított anyám című kompozícióit, Janáček Hegedű-zongoraszonátáját és Josef Suk Négy darabját hallgathatjuk meg. A műfaji kínálat (versenymű, kamarazene, zsánerdarabok) éppoly változatos, mint az előadó-apparátus: szimfonikus zenekari kíséretes és hegedű-zongoraművekkel egyaránt találkozhatunk. A Bajor Rádió Szimfonikus Zenekarát a cseh repertoárban otthonos, kiváló fiatal dirigens, Jakub Hrůša vezényli rátermetten, a zongoraszólamot Charles Owen tolmácsolja érzékenyen.

Augustin Hadelich különleges sorsú művész. Sikerekben bővelkedő csodagyermeki évek után tizenöt évesen szülei olaszországi farmján egy tűzben súlyosan megég, életéért küzdenek, húsz operáción esik át (arcán ma is ott a megpróbáltatások nyoma), s egy ideig úgy tűnik, nem hegedülhet többé. Mindezek után újratanulja a hangszert, a New York-i Juilliard School of Music növendéke lesz, s ma Grammy-díjas világklasszis. Hegedülése tiszta, nemes muzsikálás, ha kell, virtuóz, ha kell, lírai, számtalan árnyalattal örvendeztet meg, s mindenekfelett: képes felidézni a cseh zene zamatait.

Warner Classics, 2020

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

  • Keresztesi József

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.