A fóti gyermekek inkább megszöknek, de nem mennek oda, ahova a kormány küldené őket

Belpol

Két éve jelentették be, hogy felszámolják a gyermekgondozói tevékenységet a Károlyi István Gyermekközpontban, mondván, az elavult intézmény helyett kis létszámú, családias lakóotthonokra van szükség. Csakhogy Fót pontosan ilyen hely, nem pedig tömegintézmény, aminek a kormány próbálja beállítani.

A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban részletesen írunk arról, hogy mi állhat a fóti gyermekotthon bezárása mögött, illetve azzal is foglalkozunk, hogy a fóti otthon felszámolása után megfelelő helyre kerülnének-e a gyerekek. Ízelítő a cikkből:

„Itt rengeteg szép élményt szerezhetnek a nehéz sorsú gyerekek, van tó, lehet kenuzni, hatalmas a park, és lovasterápiára is van lehetőség. Külön épületben konditerem áll rendelkezésre a mozgássérült gyermekek fejlesztésére, a speciális igényű gyerekek pedig kétágyas hálószobával, nappalival és fürdővel rendelkező lakóotthonokban élnek” – sorolja egy neve elhallgatását kérő belső forrásunk a gyermekotthon adottságait, ami alapján a fóti intézmény nem éppen elavult tömegintézménynek tűnik.

Valamiért azonban a kormány folyamatosan hazugságokat közöl a fóti gyermekotthonban lévő állapotokról, többek között azt sugallják, hogy a gyermekek a területen lévő kastélyban élnek, pedig ez nem igaz.

false

A tervek szerint az összesen hatvan fóti gyereket különböző intézményekben helyeznék el: egy részük a zalaegerszegi, a kalocsai, illetve egy budai gyermekotthonba kerülne, a kísérő nélkül érkezett menekült gyerekek pedig az aszódi javítóintézet egyik romos épületét kapnák meg, az viszont egyelőre nincs lakható állapotban. A felsorolt intézmények nem a legjobb hírnévnek örvendenek.

Egy 2017-es ombudsmani jelentés szerint Zalaegerszegen például a szakdolgozók verbálisan és fizikailag is bántalmazták a gyerekeket, továbbá büntetésként nem engedték ki őket a szabad levegőre; az is rendszeresen előfordult, hogy cigarettával jutalmazták vagy annak megvonásával büntették őket. (...) A kormány most 24, pszichés zavarral, drogfüggőséggel és viselkedési problémákkal küzdő fóti gyereket tervez Zalaegerszegen elhelyezni.

A zalaegerszegi intézmény híre a fóti gyerekek körében sem ismeretlen, félnek is sokan a költözéstől. Fóti forrásunk szerint többen inkább megszöknének, de már arról is beszélgetnek, hogy gyermekjogi képviselőhöz fordulnak.

További részletekért keresse lapunkat az újságárusoknál vagy vásárolja meg online!

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.