A fóti gyermekek inkább megszöknek, de nem mennek oda, ahova a kormány küldené őket

Belpol

Két éve jelentették be, hogy felszámolják a gyermekgondozói tevékenységet a Károlyi István Gyermekközpontban, mondván, az elavult intézmény helyett kis létszámú, családias lakóotthonokra van szükség. Csakhogy Fót pontosan ilyen hely, nem pedig tömegintézmény, aminek a kormány próbálja beállítani.

A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban részletesen írunk arról, hogy mi állhat a fóti gyermekotthon bezárása mögött, illetve azzal is foglalkozunk, hogy a fóti otthon felszámolása után megfelelő helyre kerülnének-e a gyerekek. Ízelítő a cikkből:

„Itt rengeteg szép élményt szerezhetnek a nehéz sorsú gyerekek, van tó, lehet kenuzni, hatalmas a park, és lovasterápiára is van lehetőség. Külön épületben konditerem áll rendelkezésre a mozgássérült gyermekek fejlesztésére, a speciális igényű gyerekek pedig kétágyas hálószobával, nappalival és fürdővel rendelkező lakóotthonokban élnek” – sorolja egy neve elhallgatását kérő belső forrásunk a gyermekotthon adottságait, ami alapján a fóti intézmény nem éppen elavult tömegintézménynek tűnik.

Valamiért azonban a kormány folyamatosan hazugságokat közöl a fóti gyermekotthonban lévő állapotokról, többek között azt sugallják, hogy a gyermekek a területen lévő kastélyban élnek, pedig ez nem igaz.

false

A tervek szerint az összesen hatvan fóti gyereket különböző intézményekben helyeznék el: egy részük a zalaegerszegi, a kalocsai, illetve egy budai gyermekotthonba kerülne, a kísérő nélkül érkezett menekült gyerekek pedig az aszódi javítóintézet egyik romos épületét kapnák meg, az viszont egyelőre nincs lakható állapotban. A felsorolt intézmények nem a legjobb hírnévnek örvendenek.

Egy 2017-es ombudsmani jelentés szerint Zalaegerszegen például a szakdolgozók verbálisan és fizikailag is bántalmazták a gyerekeket, továbbá büntetésként nem engedték ki őket a szabad levegőre; az is rendszeresen előfordult, hogy cigarettával jutalmazták vagy annak megvonásával büntették őket. (...) A kormány most 24, pszichés zavarral, drogfüggőséggel és viselkedési problémákkal küzdő fóti gyereket tervez Zalaegerszegen elhelyezni.

A zalaegerszegi intézmény híre a fóti gyerekek körében sem ismeretlen, félnek is sokan a költözéstől. Fóti forrásunk szerint többen inkább megszöknének, de már arról is beszélgetnek, hogy gyermekjogi képviselőhöz fordulnak.

További részletekért keresse lapunkat az újságárusoknál vagy vásárolja meg online!

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.