A MÁV-ot nem hozza izgalomba, hogy fiktív-e a szakszervezeti elnök milliós szakértése

  • narancs.hu
  • 2020. július 17.

Belpol

Miután meghallgatta a MÁV vezetőinek tájékoztatását, az állami vasúttársaság felügyelő bizottsága sem intézkedett azzal a bejelentéssel kapcsolatban, amely szerint a testület egyik tagját, az 5-6 ezer vasutas érdekeit képviselő VDSZSZ Szolidaritás elnökét színlelt szerződéssel foglalkoztatják havi 1,8 millióért.

A MÁV Zrt. felügyelő bizottsága június 3-án tárgyalta saját tagja, Halasi Zoltán – aki egyben a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete Szolidaritás (Szolidaritás) szakszervezet elnöke – vasúti foglalkoztatását egy bejelentés miatt, amely azt vélelmezi, hogy Halasi szakértői megbízatása színlelt szerződés.

A beadvány jogtalannak tartja, hogy a MÁV dolgozóit képviselő Szolidaritás négy vezetőjét, köztük az elnökét, a vasúttársaság színlelt szerződéssel humánpolitikai szakértőként foglalkoztatja. A beadvány szerint Halasi járandósága bruttó 1,8 millió forint lehet, vezetőtársaié is 1 millió feletti. Ez akkor nem lenne törvénysértő, ha a munkáltató a szakszervezeti taglétszám után járó munkaidő-kedvezmény javára foglalkoztatná őket, viszont – a vizsgálatot kérő szerint – a négy szakszervezeti vezetőt ezen felül, ettől függetlenül alkalmazza a MÁV. Ezt azért látja jogsértőnek a beadványozó, mert a Munka törvénykönyve az előírtakon túl nem engedi meg az állami társaságoknak a szakszervezetek plusz támogatását. A szakszervezeti vezető tisztségviselők csak a szakszervezeteknek járó munkaidő-kedvezmény terhére mentesíthetők a munkavégzés alól. A Szolidaritás hozzávetőleg 5500 fős MÁV-os tagsága révén nagyjából 15-17 szakszervezeti tag mentesülhetne a munkavégzés alól; a törvény értelmében két tagonként havi egy óra elszámolható. E kedvezményt általában "szétterítik" a tagok között, elsősorban a szakszervezet összejöveteleire tartogatják, hogy minél több tag kaphasson munkavégzés alóli felmentést arra az időre. A vizsgálatot kérő beadvány szerint a Szolidaritás igénybe veszi a munkaidő-kedvezményes foglalkoztatást néhány tisztségviselőjére, és Halasiékat azon felül alkalmazza a MÁV.
A Szolidaritás elöljáróinak munkamentes foglalkoztatása okozott már fejtörést évekkel ezelőtt is, amikor még érvényben volt egy 2014-es megállapodás. A MÁV ebben garantálta, hogy a Szolidaritás által megjelölt négy vezető teljes munkaidejét konzultációs tevékenységként ismeri el, részükre külön bérkeretet képez. Papíron a négy Szolidaritás-vezető napi nyolc órában konzultált a MÁV-val jóval bruttó 1 millió forint feletti fizetésért. 2017-ben ezt aztán a társaság megszüntette. Mindez viszont a beadvány szerint nem jelentette azt, hogy MÁV-os foglalkoztatás be is fejeződött volna.
A bejelentés azonban nem győzte meg sem a MÁV-ot, sem a társaság felügyelő bizottságát. A MÁV lapunkkal azt közölte, hogy az fb június 3-án a MÁV tájékoztatását elfogadta, és nem tartott indokoltnak további intézkedést.
Halasi személye néhány hete ismét szóba került a testület ülésén, úgy tudjuk, erre a Narancs.hu azon júniusi cikke szolgáltatott apropót, amelyben arról írtunk, hogy Halasi tavalyi elnökké választásával összefüggésben rendőrségi nyomozás van folyamatban. A nyomozás magánokirat-hamisítás gyanúja miatt indult februárban, amit néhány hete intellektuális közokirat-hamisítás gyanújával folytatnak, de ez kiegészülhet akár csalás gyanújával is. Halasi lapunknak tagadta a nyomozás tényét, egyéb kérdéseinkre nem válaszolt.

Rendőrségi ügy lett a vasutas szakszervezet tisztújításából

Intellektuális közokirat-hamisítás gyanújával nyomoz a rendőrség a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete Szolidaritás tavalyi küldöttgyűlése miatt. A tisztújítás előtt a tagság 10 százaléka egyik alapszervezetből a másikba igazolt, sokan úgy, hogy nem is volt erről tudomásuk. Mivel a szakszervezet vezetése nem nyújtott be hiteles jegyzőkönyvet, az elnököt egy év elteltével sem jegyezte be a bíróság.

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?