Ha Magyarország ma nyújtaná be a csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, ugyanúgy megvizsgálnánk, mint a többi országot, hogy megfelel-e a tagsági feltételeknek, például a jogállamisággal és a korrupció megszüntetésével összefüggő elvárásoknak – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy brüsszeli háttérbeszélgetésen a Népszava tudósítása szerint.
A bizottsági elnök a 2004-es bővítést „egy csodálatos sikertörténetnek” nevezte, amelynek előnyeit szerinte elsősorban a polgárok érezhetik, akik szabadon utazhatnak, tanulhatnak és dolgozhatnak az EU területén. Hozzátette, Európa újraegyesítése a gazdaságnak is nagy lökést adott, hiszen jelentősen bővült az egységes piac, két évtized alatt az EU-n belüli kereskedelem 40 százalékkal nőtt, a tíz új tagországban pedig 6 millió munkahely jött létre és felére csökkent a munkanélküliség.
A lap azon kérdésére, hogy vajon felvennék-e Magyarország, ha ma szeretne csatlakozni az Európai Unióhoz, Ursula von der Leyen úgy válaszolt: Magyarországra ugyanaz a folyamat várna, mint minden más országra, amely csatlakozni kíván. Ez az Unió teljes joganyagának az átvilágításával kezdődik,
vagyis annak vizsgálatával, hogy egy jelentkező megfelel-e a követelményeknek a gazdasági teljesítménytől kezdve a jogállamiságon és a stabil igazságszolgáltatási rendszeren át a korrupciótól mentes közéletig
– mondta az Európai Bizottság elnöke, hozzátéve, ha a mai Magyarországról beszélünk, akkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az elmúlt két évben ez az ország óriási ajándékot adott az EU-nak és az emberiségnek Karikó Katalin személyében.
Ursula von der Leyen a lap beszámolója szerint határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy a demokratikus intézményrendszerük gyengeségeivel és a korrupcióval küzdő országoknak nem jött-e korán a 2004-es csatlakozás. Ugyanakkor leszögezte: a demokráciát újra és újra meg kell erősíteni és életben kell tartani. Az Európai Unióban ma már léteznek eljárások és mechanizmusok a jogállamiság garantálására, mert „minden európai polgár számára biztosítani kell ugyanazt a szabadságot és ugyanazokat a jogokat, például a jogot a tisztességes igazságszolgáltatáshoz és a korrupciómentességhez” – fogalmazott a bizottsági elnök, aki szerint hét bővítés után teljesen normális, hogy egy-egy témában eltérő érdekszövetségek jönnek létre a tagállamok között, ami a vezetőkből álló Európai Tanácsban is jól látható.
