Ursula von der Leyen: Magyarországra ma is ugyanaz a folyamat várna, mint minden csatlakozni kívánó országra

  • narancs.hu
  • 2024. április 27.

Külpol

Az Európai Bizottság elnöke az EU 2004-es bővítésének évfordulója alkalmából arról beszélt, minden uniós polgár számára biztosítani kell a jogot a tisztességes igazságszolgáltatáshoz és a korrupciómentességhez.

Ha Magyarország ma nyújtaná be a csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, ugyanúgy megvizsgálnánk, mint a többi országot, hogy megfelel-e a tagsági feltételeknek, például a jogállamisággal és a korrupció megszüntetésével összefüggő elvárásoknak – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy brüsszeli háttérbeszélgetésen a Népszava tudósítása szerint.

A bizottsági elnök a 2004-es bővítést „egy csodálatos sikertörténetnek” nevezte, amelynek előnyeit szerinte elsősorban a polgárok érezhetik, akik szabadon utazhatnak, tanulhatnak és dolgozhatnak az EU területén. Hozzátette, Európa újraegyesítése a gazdaságnak is nagy lökést adott, hiszen jelentősen bővült az egységes piac, két évtized alatt az EU-n belüli kereskedelem 40 százalékkal nőtt, a tíz új tagországban pedig 6 millió munkahely jött létre és felére csökkent a munkanélküliség.

A lap azon kérdésére, hogy vajon felvennék-e Magyarország, ha ma szeretne csatlakozni az Európai Unióhoz, Ursula von der Leyen úgy válaszolt: Magyarországra ugyanaz a folyamat várna, mint minden más országra, amely csatlakozni kíván. Ez az Unió teljes joganyagának az átvilágításával kezdődik,

vagyis annak vizsgálatával, hogy egy jelentkező megfelel-e a követelményeknek a gazdasági teljesítménytől kezdve a jogállamiságon és a stabil igazságszolgáltatási rendszeren át a korrupciótól mentes közéletig

– mondta az Európai Bizottság elnöke, hozzátéve, ha a mai Magyarországról beszélünk, akkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az elmúlt két évben ez az ország óriási ajándékot adott az EU-nak és az emberiségnek Karikó Katalin személyében.

Ursula von der Leyen a lap beszámolója szerint határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy a demokratikus intézményrendszerük gyengeségeivel és a korrupcióval küzdő országoknak nem jött-e korán a 2004-es csatlakozás. Ugyanakkor leszögezte: a demokráciát újra és újra meg kell erősíteni és életben kell tartani. Az Európai Unióban ma már léteznek eljárások és mechanizmusok a jogállamiság garantálására, mert „minden európai polgár számára biztosítani kell ugyanazt a szabadságot és ugyanazokat a jogokat, például a jogot a tisztességes igazságszolgáltatáshoz és a korrupciómentességhez” – fogalmazott a bizottsági elnök, aki szerint hét bővítés után teljesen normális, hogy egy-egy témában eltérő érdekszövetségek jönnek létre a tagállamok között, ami a vezetőkből álló Európai Tanácsban is jól látható.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk