Rendőrségi ügy lett a vasutas szakszervezet tisztújításából

Belpol

Intellektuális közokirat-hamisítás gyanújával nyomoz a rendőrség a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete Szolidaritás tavalyi küldöttgyűlése miatt. A tisztújítás előtt a tagság 10 százaléka egyik alapszervezetből a másikba igazolt, sokan úgy, hogy nem is volt erről tudomásuk. Mivel a szakszervezet vezetése nem nyújtott be hiteles jegyzőkönyvet, az elnököt egy év elteltével sem jegyezte be a bíróság.

Nincs semmilyen nyomozás, nincs ügy – hárította kérdéseinket Halasi Zoltán, a 6000-6500 tagot számláló vasutas szakszervezet, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete Szolidaritás (VDSZSZ-SZ) tavaly májusban újraválasztott elnöke, akit egy év elteltével sem jegyzett be e tisztségébe a cégbíróság. Pedig a Budapesti Rendőr-főkapitányság megkeresésünkre arról tájékoztatott, hogy a VDSZSZ-SZ tavaly májusi XX. küldöttgyűlése miatt a XIV. kerületi rendőrkapitányság folytat nyomozást. A kezdeti gyanú hamis magánokirat felhasználásának vétsége volt, ami a múlt héten intellektuális közokirat-hamisítás bűncselekménye elkövetésére súlyosbodott. A rendőrség ismeretlen tettes ellen nyomoz, gyanúsítotti kihallgatás eddig nem történt.

Népvándorlás választás előtt

A szakszervezet 2019. május 22-23-i tisztújításán választották meg Halasi Zoltánt elnöknek a Hotel Aquincumban. Halasi 2015 nyarán lett a szervezet elnöke, miután a túlköltekezések miatti botránysorozat következtében az addigi vezető Gaskó Istvántól a tagság megvonta a bizalmat. Halasinak egy kihívója akadt, a szervezet alelnöke, Bárány Balázs.

A küldöttgyűlést megelőző fél évben feltűnő átrendeződés zajlott le, a tagság 10 százaléka váltott alapszervezetet, tagcsoportot. Ez a tisztújítás eredményét is befolyásolhatta, mivel egyes alapszervezetek elvesztették szavazási jogosultságukat, mások viszont a tagnövekedés után megszerezték. A VDSZSZ-SZ alapszabálya szerint a küldöttgyűlésen a legalsó szintet jelentő tagcsoportok, illetve a hierarchiában eggyel feljebb levő alapszervezetek vezetői szavaznak. Hogy ki fog voksolni, az a tagcsoportok létszámától függ: amennyiben egy alapszervezetben legalább 50 fős tagcsoport működik, annak a vezetője szavazhat a létszámával megegyező mandátumokat képviselve. Ha azonban a tagcsoport 50 fő alatti, akkor nevükben az alapszervezeti vezető jogosult szavazni a küldöttgyűlésen.

 

Az alapszabály szerint a taglétszámot a küldöttgyűlés összehívását megelőző utolsó hónap tagdíjfizetési adatai alapján a VDSZSZ-SZ felügyelőbizottsága állapítja meg, ez alapján osztják ki mandátumokat a küldöttgyűlésen. Így tavaly a 2019. februári nyilvántartási adatok alapján számolták ki, és az új felállás már tükrözte a 2018 novemberétől 2019 márciusáig történt alapszervezetek közötti tagvándorlást. Bárány Balázs szerint egyértelműen az ő esélyeit rontották az átlépések: olyan alapszervezetek létszáma kezdett csökkenni, amelyeknek vezetői a korábbi küldöttgyűlésen jelentős mandátumszám birtokában voltak, ám nem a tavalyi küldöttgyűlésen újraválasztott elnökkel szimpatizáltak. "Tőlük olyan tagcsoportokba illetve alapszervezetekbe kerültek át szakszervezeti tagok, amelyek Halasi számára megbízható vezetők irányítása alatt áll" – állítja lapunknak Bárány. A vélelmezett fiktív átlépésekről a VDSZSZ-SZ alelnöke állítása szerint több bizonyítékkal is rendelkezik, eddig tizenöt vasutas nyilatkozott arról, hogy nem adott be kérelmet, nem akart más alapszervezetbe átlépni, a tagdíját oda utaltatni, ez mégis megtörtént – a tudtán kívül. A MÁV-Start Zrt. TSZVI Bp. alapszervezetnél például 200-250 fős (!) változást eredményezett a tagmozgatás, a Bp. Déli, Székesfehérvár, Hatvan, Győr és Cegléd állomásokon működő tagcsoportok létszámát 50 fő fölé duzzasztották. Ugyanez történt az egyik debreceni és pécsi, addig minimális tagságú csoportnál. Egy másik tagcsoportnál viszont ellenkező irányú változás történt, ők elvesztették küldöttgyűlési mandátumaikat, miután 50 tagból 13 főnek megszűnt a tagsági viszonya.  A VDSZSZ-SZ küldöttgyűlése előkészítésében résztvevők összesítése szerint a tisztújítás előtti hónapokban hozzávetőleg 640 tag váltott alapszervezetet, illetve tagcsoportot, vagyis a tagság tíz százaléka.

 

Több átléptetésről számszerű adatokkal is szolgált a VDSZSZ-SZ egyik munkatársa, információink szerint az erről készült hangfelvétel szintén a nyomozó hatóságok rendelkezésére áll. Úgy tudjuk, a nyomozati anyagban utalnak az egyik területi iroda vezetőjére, aki e-mailen és telefonon utasított az áthelyezések számítógépes átvezetésére.

 

Dokumentálni pontosan, szépen

Bárány a küldöttgyűlés előtt tájékoztatta az elnököt az anomáliákról, és a mandátumszámok kérdésessége miatt javasolta a tisztújítás elhalasztását, de fölvetését nem támogatta sem Halasi, sem a felügyelő-bizottság elnöke, sem a küldöttek. A gyűlést megtartották, Halasit újraválasztották.
Az elnöki tisztét azonban bírósági bejegyzés nélkül gyakorolja, mivel a bíróság nem találta megfelelőnek a küldöttgyűlésről benyújtott dokumentumokat. A Fővárosi Törvényszék első fokon 2019. november 22-én utasította el a változások bejegyzését két lényeges elem, a szabályos jegyzőkönyv, illetve a jelenléti ív hiánya miatt. A bíróság nem méltányolta a VDSZSZ-SZ azon magyarázatát, miszerint a jegyzőkönyvvezető azért nem írta alá a jegyzőkönyvet, mert nem tartózkodott a teremben, és másnap megszűnt munkaviszonya. Igaz, a bírósági beadvány azt nem tartalmazta, hogy a jegyzőkönyvvezető munkavégzés alóli felmentése az újraválasztott elnök kezdeményezésére történt, és munkaviszonya csak két hónappal a küldöttgyűlést után, július végén szűnt meg. A szakszervezet jogtanácsosa első nekifutásra nem szó szerinti jegyzőkönyvet készített az elhangzottakról, hanem egy kivonatolt, mindössze 5 oldalas verziót, amelyből kimaradtak a tisztségviselők megválasztásáról, a vitákról, beszámolókról szóló részek. A küldötteket is kizárták a jogtanácsos által jegyzőkönyvezett szöveg megismeréséből. A szakszervezet másodjára becsatolt egy bővített, 29 oldalas jegyzőkönyvet és azzal érvelt, hogy ahhoz elegendő az okiratot készítő jogtanácsos, a levezető elnök és jegyzőkönyv hitelesítő aláírása. A Fővárosi Ítélőtábla azonban nem így látta, ragaszkodott a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló törvényben megkövetelt jegyzőkönyvvezetői aláírásához.

 

Eljárások

A VDSZSZ-SZ május közepén rövid közleményben reagált a bíróság döntésére, azt hangsúlyozva, kizárólag formai okok miatt utasították el a vezetők bejegyzését, ami a választás eredményét és a szervezet képviseletét egyáltalán nem befolyásolja.A küldöttgyűlés miatt ugyanakkor jelenleg a rendőrségi nyomozás mellett három jogi procedúra is folyamatban van. Az egyik a VDSZSZ-SZ-t vizsgáló törvényességi felügyeleti eljárás, melynek keretében a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta a küldöttgyűlés változtatási bejegyzését megtagadó bírósági végzést. Ebben az eljárásban Bárányék – arra hivatkozva, hogy Halasi nem törvényes képviselője a szervezetnek – ügygondnok kijelölését és megismételt közgyűlés összehívását kezdeményezték. A küldöttgyűlés lebonyolításával kapcsolatban egy küldött keresete alapján is folyik peres eljárás, aki szerint jogellenesen fosztották meg mandátumai egy részétől. Ebben a perben a bíróság első fokon nem találta szabálytalannak a rendezvényt, de az ítéletet a küldött megfellebbezte, így az nem jogerős. A jegyzőkönyvezés miatt pedig a Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi eljárást indított a VDSZSZ-SZ jogtanácsosával szemben, amelyet tárgyalás mellőzésével fognak végig vinni.
Halasi Zoltánt kérdeztük az átléptetésekről, új küldöttgyűlés megtartásáról is, de egyik kérdésünkre sem válaszolt; úgy fogalmazott, a tisztújítás vesztesei próbálnak ügyet csinálni, de nekik nem szabad hinni. Információink szerint ugyanakkor a közokirat-hamisítás gyanúja mellett a tagdíjak jogosulatlan, az érintettek beleegyezése nélküli elvonásai miatt a rendőrség a csalás a gyanúját is vizsgálni fogja.

Figyelmébe ajánljuk

Cserna-Szabó András: „Csinálnék egy kocsmát”

Megjelent új novelláskötete, az ösztöndíjakat és a kitüntetéseket elfogadja, ha adnak neki, és nem kérnek cserébe, de abbahagyná az írást, ha rengeteg pénze lenne. Épp ezért senki ne adjon neki! Az utolsó magyarokért is kár lett volna. Cserna-Szabó Andrással beszélgettünk.

Lefotózta a Kígyó-sziget egyik védőjét, aki visszaszólt az oroszoknak

Emeric Lhuisset fotográfus fényképein valódi harctereket és igazi katonákat látunk, még akkor is, ha a kompozíció klasszikus festményeket idéz. Mi a viszonya valóságnak és beállításnak, hogyan nyerhetik vissza hangjukat a történelem tényleges főszereplői, és hogyan sikerült lefotózni a Kígyó-sziget védőjét, aki rádión szólt be az orosz hadihajónak? Budapesti kiállítása apropóján beszélgettünk.