2021 tavaszán és nyarán egyszerre hét országban (a visegrádi és a balti országokban) végeztek kutatást a Friedrich-Ebert-Stiftung támogatásával a 15-29 évesek körében, hogy azonos módszertannal és közös kérdésekkel tárják fel a fiatalok értékrendjét, véleményeit és preferenciáit. A Magyar Fiatalok 2021 kutatást kedden mutatták be.
A kutatás főbb eredményei röviden a következők:
- Korábbi önmagukhoz képest a magyar fiatalok az utóbbi években érdeklődőbbé váltak a politikai ügyek iránt, azonban ez az érdeklődés még jelentősen elmarad a hasonló korú közép-európai társaikétól. 15 százalékuk sohasem beszélget politikai témákról, további 35 százalékuk pedig csak ritkán. A magyar 15–29 évesek politikai részvétele és részvételi szándéka messze elmarad a V4-es országokban élő kortársaikétól.
- A V4-ek közül a magyar fiatalok a legkevésbé elégedettek az életükkel, de a legoptimistábbak a jövővel kapcsolatosan. Félelmeiket posztmateriális ügyek uralják (klímaválság, társadalmi igazságtalanságok és a korrupció), míg a bűnözéstől, a bevándorlástól és a terrorizmustól tartanak a legkevésbé.
- A magyar fiatalok közül a legtöbben a bérek és nyugdíjak alacsony szintjét tartják a következő tíz év legnagyobb problémájának. Egyéb materiális ügyek mellett (szegénység, közszolgáltatások minősége, munkaerőpiaci kivándorlása és munkanélküliség) a korrupciót és a klímaváltozást is sokan tartják meghatározó problémának. A magyar ellenzék és kormány szimbolikus ügyei azonban a lista végén vannak
- A magyar fiatalok relatív többsége nem vallásos, csupán a tizedük jár rendszeresen templomba.
- A magyar fiatalok 12 százaléka nagyon egyetért, további 29 százalékuk pedig nagy vonalakban azonos politikai nézeteket vall szüleivel.
- 51 százalékuk úgy érzi, hogy érdekeik nincsenek képviselve a nemzeti politikában, ellenkező véleményen pedig csak 14 százalékuk áll.
- A szlovák 18-29 évesek szeretnének a legnagyobb arányban részt venni egy esedékes parlamenti választáson (81 százalék), míg a magyarok a legkevésbé (71 százalék).
- Leginkább a karhatalmi szervekben és az EU-ban bíznak a magyar fiatalok, legkevésbé a politikai intézményekben és a médiában. Jobban bíznak az intézményekben a kormánypártiak, a templomba járó fiatalok, és azok, akiknek ideiglenes munkaszerződése van.
- A magyar fiatalok inkább centristák, liberálisok és mérsékeltek: bal- és jobboldali orientációjuk lényegében azonos 17, illetve 18 százalék, ugyanakkor több mint negyedük nem tudja elhelyezni magát a hőmérő egyetlen fokára sem. A relatíve „legnagyobb” elfogadottsága a politikai értékcímkék közül a „liberalizmusnak” van, amelyet a magyar fiatalok 17 százaléka tartott önmagára jellemzőnek. A második legyakrabban választott értékcímke a zöld, környezetvédő, amelyet minden tizedik 15–29 éves választott.
- A V4-ek közül Magyarországon kimagasló az alapjövedelem népszerűsége: a fiatalok fele támogatja (47 százalék) és csupán ötöde (22 százalék) ellenzi a bevezetését.
- A magyar fiatalok gondolkodásában a magyarságtudat és az európai polgár képe jól, sőt a négy nemzet közül talán a legjobban megfér egymással.
- A V4-eken belül a fiatalok nagy többsége maradna az EU-ban. A politikai csoportok között Magyarországon a legnagyobb a különbség: az ellenzékiek és bizonytalanok közül csupán minden tizedik, a kormánypártiak közül minden ötödik fiatal HUXIT-párti.
- Kevesebb magyar fiatalt zavarna egy muszlim szomszéd, mint egy roma család. Legkevésbé a homoszexuálisok és a zsidók irányába táplálnak negatív érzéseket a fiatalok.
- A magyar fiatalok közül többen bevándorlás ellenesek (63 százalék), mint ahányan büszkék a magyar állampolgárságukra (40 százalék). A fiataloknak csak harmada tekinthető keményvonalas nativistának (kirekesztő, asszimiláció párti).
- A kormánypárti magyar fiatalok közel hattizede szerint Magyarországon a választások szabadok és tisztességesek, az ellenzékieknél ez az arány 10 százalék körül van. A magyar fiatalok harmada (33 százalék), az ellenzékieknek pedig több mint fele szerint csak erőszakkal lehet leváltani a Fideszt.
- V4-es összehasonlításban a magyar fiatalok szubjektív jövedelemérzékelése a legkedvezőtlenebb.
- A magyar fiatalok kritikusak az iskolarendszer színvonalát illetően. A politikai polarizáció eredményeként egy ellenzéki és egy kormánypárti fiatal merőben másként látja az oktatás színvonalát.
- Minden harmadik középiskolás korú (15–18 éves) fiatal dolgozik (30 százalék), minden hatodik pedig teljes állásban (15 százalék).
- A nők között szinte az összes visegrádi országban több a pályaelhagyó és a munkájához túlképzett munkavállaló, de a nemi szakadék Magyarországon a legnagyobb.
- Az összes visegrádi országban az alábbi három tényezőt tartják a legfontosabbnak a munkakeresésnél a fiatalok: szakértelem, végzettségi szint, ismeretség. Ugyanakkor egyedül Magyarországon gondolják fontosabbnak a külföldi munkatapasztalatnál a befolyásos emberekkel való kapcsolatot.
- Magyarországon óriási a politikai szakadék a kivándorlás kérdésében is: háromszor annyi ellenzéki (36 százalék) és kétszer annyi bizonytalan szavazó (24 százalék) szeretné elhagyni az országot, mint kormánypárti fiatal (12 százalék). A többi visegrádi országra is igaz, hogy nagyobb az ellenzéki és bizonytalan szavazók kivándorlási szándéka, de jóval kisebbek a különbségek a politikai csoportok között.
A teljes tanulmányt itt lehet elolvasni!
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
