Politikailag kevésbé aktívak, de a teljes népességnél liberálisabban gondolkodnak a fiatalok - ez derült ki a Republikon Intézet elemzéséből, amelyet a Bige László milliárdos által megrendelt és a Závecz Research által készített nagymintás, 5000 fős reprezentatív közvélemény-kutatás alapján végeztek, és amelynek eredményeit most a Narancs.hu-n ismertetjük.
A fiatalokról szóló elemzésben azt vizsgálták, hogy mi jellemző a 18-29 éves korosztályra politikai véleményük, ideológiai önbesorolásuk, választási részvételi hajlandóságuk és médiafogyasztási szokásaik tekintetében. Minden esetben a teljes népességgel hasonlították össze a fiatal korosztályt.
Az elemzés szerint a fiatalok a legtöbb esetben a teljes népességhez hasonló arányban vélekedtek a kutatásban megemlített kérdésekről, mindössze három esetben volt észrevehető különbség a fiatalok és a teljes népességben mért adatok között: a fiatalok jobban támogatják a felsőoktatás ingyenességét, jobban ellenzik a közoktatás államosítás, és inkább támogatják az iskolák önkormányzati fenntartását,
valamint az azonos nemű párok házasságát is többen tennék lehetővé.
Forrás: Republikon Intézet
A politikai vitákban rendszeresen megjelenő kérdésekkel kapcsolatban sem nagyon tér el a fiatalok véleménye a teljes népességétől, egyedül a gyereknevelés és a menekültpolitikai tekintetében mutatkozik meg némileg egy liberálisabb, befogadóbb álláspont a 18-29 éves korosztály körében.
Forrás: Republikon Intézet
Ezzel szemben a fiatalok körében a teljes népességhez képest sokkal nagyobb arányban vallották magukat liberálisnak, szabadgondolkodónak (24 százalék, szemben a teljes népesség 16 százalékával), illetve zöldnek, környezetvédőnek (19 százalék, szemben a teljes népesség 10 százalékával). Minden egyéb címke ugyanakkor kevésbé népszerű a fiatalok között, mint a teljes népességben.
Forrás: Republikon Intézet
A Republikon korábban külön elemezte a magukat liberálisnak vallókat, az elemzés eredményei itt olvashatók:
A mostani elemzés is megerősítette ugyanakkor, hogy a fiatalok politikailag kevésbé aktívak, körükben alacsonyabb a választói hajlandóság: mindössze 28 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy biztosan elmenne szavazni az országgyűlési választásokon.
Magasabb azok aránya is, akik tudatosan nem jelennének meg a választáson,
13 százalékuk mondta azt, hogy biztosan nem menne el szavazni,
14 százalék valószínűleg nem menne el, és 41 százalék valószínűleg elmenne. Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy aggasztó jelenség a tudatosan távol maradók magasabb aránya, ami a politikával, közélettel kapcsolatos erős kiábrándultságra utalhat.
A pártválasztás tekintetében a fiatalok esetében komoly eltérés mutatkozik a teljes népességhez képest:
- bár a fiatalok körében is a Fidesz a legnépszerűbb párt, csak 29 százalékkal, szemben a teljes népességben mért 35 százalékkal;
- a második legnépszerűbb párt a Jobbik, 14 százalékkal, ez 5 százalékkal magasabb, mint a teljes népesség körében;
- jócskán felülreprezentáltak a fiatalok körében a Momentum szavazói is, 10 százalékkal;
- az MSZP és a DK ugyanakkor eszerint jóval kevésbé tudja megszólítani a fiatalokat;
- ellenben a Kétfarkú Kutyapárt és az LMP is népszerűbb a fiatalok körében, mint egyébként;
- de magasabb a fiatalok körében a bizonytalanok aránya is.
Forrás: Republikon Intézet
Ezzel szemben az is kiderült az elemzésből, hogy
a körükben jóval többen örülnének egy kormányváltásnak.
Ugyanis bár a teljes népesség körében is 46 százalék nyilatkozott úgy, hogy jobban örülne, ha más venné át a kormányzást, szemben a 39 százalékkal, aki továbbra is a Fidesz-KDNP-kormánynak örülne, a fiatalok esetében ez az arány már 48-33 százalék volt.
Forrás: Republikon Intézet
Az elemzésből kiderült az is, hogy a fiatalok online is sokkal kevésbé fogyasztanak híreket, mint a teljes népesség, így megkockáztatható, hogy az online jelenlétük nem a hírek olvasásával, hanem egyéb tartalmak fogyasztásával függ össze.
