A parlamenti ciklusokat lezáró vagyonnyilatkozatok nyilvánosságra kerülésekor ideig-óráig téma a közbeszédben a politikusok anyagi helyzete. Ez év elején amiatt állt a bál, hogy az országgyűlési képviselőknek a nem kis összegű költségtérítések ellenében semmilyen számlát nem kell bemutatniuk (lásd: Talányok és átalányok, Magyar Narancs, 2007. március 1.). Nem gondoljuk, hogy minden politikus lop, természetesnek vesszük, hogy a különböző parlamenti megbízatásokért különpénz jár, s azt is, hogy utazási és szállásköltség-térítést kapnak. Azt viszont nem tartjuk helyesnek, hogy - amint arról Pető Iván írt - "az általános költségtérítés bevallottan jövedelemkiegészítés" (lásd: Olvasói levelek, Magyar Narancs, 2007. február 8.).
Szemléltető példánk Domokos László, Békés megye 5. számú, Szarvas központú választókerületének országgyűlési képviselője, elsősorban amiatt, mert 1998 és 2002 között a Békés megyei közgyűlés elnökeként kiugróan magas premizálásban részesült (lásd: Illetékes polgártárs, Magyar Narancs, 2002. március 28.). Megkockáztatjuk, hogy az ország más részein kevéssé ismert, fővárosi állandó lakhelylyel rendelkező Domokos 1998 és 2002 között az egyik, ha nem a legjobban kereső politikus volt Magyarországon. Mindezt akkori vagyonnyilatkozatára, valamint arra a képviselő-testületi határozatra alapozzuk, amelyet a megyei közgyűlés minden tagja egyhangúlag megszavazott - az összes szocialista frakciótag is. Domokos mindenkori tiszteletdíján és költségtérítésén felül negyedévente bruttó 4,5 millió forint prémiumot vehetett föl közgyűlési elnökként azon okból, hogy biztosítja az általa vezetett önkormányzat likviditását. Csak ez a prémium a négy év alatt bruttó 72 millió forint többletjövedelmet biztosított neki. Ehhez jött a megyegyűlési elnöki fizetése (108 millió 288 ezer forint/négy év).
Domokos 1998-tól országgyűlési képviselő is (mandátumát 2002-ben és 2006-ban is megvédte), és a Fidesz-kormány vezette ciklusban nem csupán frakcióvezető-helyettes volt, hanem összesen tíz bizottság és albizottság munkájában is részt vett - pluszpénzért.
Domokos László jutalmazása 2006 decemberében újra hír lett: Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter a parlament napirend előtti vitájában szóvá tette, hogy a négy év kihagyással újra a Békés megyei közgyűlés elnöki posztjára került Domokos magának és helyettesének 900 ezer forintos jutalmat szavaztatott meg. Nem annyira az összeg nagysága a figyelemre méltó, hanem a körülmények.
Domokos László a tavaly őszi önkormányzati választások eredményeként 2006. október 15-én vette át a megyei elnöki posztot, ahol programadó beszédében a Viharsarok felemelkedéséért végzendő "szolgálat" fontosságát emelte ki. A központi költségvetésnek a megyei önkormányzatokat is sújtó számaiból már ekkor látni lehetett: a közel negyven intézménnyel rendelkező békési megyeháza is spórolásra kényszerül 2007-ben. Ez átalakításokkal, összevonásokkal, megszorításokkal, elbocsátásokkal járt. Mivel a 2006. december eleji közgyűlésre a napirendek már november közepén elkészültek, alighanem az egyhavi megfeszített munkát díjazta azonnal a képviselők többsége (a szocialisták ezúttal nemmel voksoltak).
A rendelkezésre álló és fellelhető adatokból, számokból, összegzésekből megpróbáltuk összerakni, hogy Domokos László 1990 óta mindösszesen mennyi pénzt kapott közéleti munkája ellenértékeként. 1994 és 1998 között képviselő a békéscsabai városházán és a megyegyűlésben, 2002 és 2006 között csak parlamenti képviselő és megyegyűlési képviselő bizottsági elnökséggel. A jövedelmi szempontból vastagabb korszak 1998 és 2002 közé esik, valamint a jövőt is magába foglaló 2006 és 2010-es periódusra - amikor egyszerre parlamenti képviselő és megyei közgyűlési elnök. (1988-tól 1990-ig az Univerzál Kereskedelmi Vállalat közgazdasági és információs osztályvezetője, míg 1995-től 1998-ig a költségvetési szervezetek és vállalatok gazdasági tanácsadója volt. Ám mivel ezek nem közpénzek, nem tartoznak dolgozatunk tárgyához.)
Annyit bizton mondhatunk, hogy Domokos László - tiszteletdíjat, fizetést, jutalmat és költségtérítést figyelembe véve - bruttó 200 millió forintnál nem kevesebb közpénzjövedelmet mondhat magáénak 2006. december 31-ig. Ebben azonban nincs benne a békéscsabai alpolgármestersége után járó fizetése (1990-1994), az 1994 és 1998 közötti képviselői tiszteletdíja, valamint az, hogy 1998 és 2002, illetve 2006 májusa és 2006 decembere között pontosan mennyi költségtérítést vett fel a parlamenti munkája után.
Mindezen hiányok pótlásáért az Országgyűlés gazdasági hivatalához, a békéscsabai városházához és a Békés Megyei Önkormányzathoz, s persze az érintett parlamenti képviselőhöz fordultunk.
A válaszok igencsak furák voltak. Nagy Zoltántól, az Országgyűlés gazdasági hivatalának főigazgató-helyettesétől azt tudakoltuk, amire nem találtunk adatot az országgyűlési honlapon (www.mkogy.hu) - lásd mint fent. Emellett kértük - munkánkat ellenőrizendő -, hogy adják meg azt az összeget, amit 1998-as országgyűlési debütálása és 2006 vége között kapott törvényhozási munkája után a képviselő. Nagy Zoltán első válasza az alábbi volt: "Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) kormányrendelet értelmében a kérelemben foglalt adatok közlésével összefüggésben felmerült költséggel arányos térítés kérhető. Kérem, nyilatkozzon, hogy vállalja-e az adatok előállításával kapcsolatban az Országgyűlés hivatalánál felmerülő többletkiadásokat." Erre hosszabb levélben tudakoltam:
mennyi az annyi?
A főigazgató-helyettes arról tájékoztatott, hogy "az egyes országgyűlési képviselők részére 1998 és 2002 között kifizetett költségtérítési átalány és szállásköltség-térítés tekintetében az adatok előállításáért fizetendő költségtérítés - az Országgyűlés Hivatala számviteli politikájában meghatározottak értelmében - 264 ezer 264 Ft + áfa, azaz 317 ezer 117 Ft. Kérem szíves tájékoztatását, hogy vállalja-e az Országgyűlés Hivatalánál felmerülő többletkiadásokat."
Nem jártam jobban a Békés Megyei Önkormányzatnál és Domokos Lászlónál sem, igaz, ők legalább pénzt nem kértek. De információt sem adtak. A békési megyeháza pénzügyi osztályvezetőjétől, Kovács Mihálytól azt kérdeztem, hogy 1994 ősze és 2006 vége között bármilyen jogcímen mennyi pénzt vett fel különböző megbízatásai kapcsán Domokos László. A válasz: "A Békés Megyei Önkormányzati Hivatalnál a kért típusú és szerkezetű kimutatás nem áll rendelkezésre az önkormányzat tisztségviselőire vonatkozóan."
Domokos Lászlótól azt próbáltam megtudni, mennyi jövedelme származott közéleti szerepvállalásai nyomán abból, hogy bekerült különböző állami és önkormányzati cégek felügyelőbizottságaiba. Előbb személyi titkára érdeklődött, melyik lapnak készül a cikk. Miután megtudta, a politikus egymondatos, egyetlen kérdésemre sem reagáló választ adott: "A jövedelmem változó, a mindenkori törvényeknek megfelelően alakult az elmúlt években." (Fel sem tételeztünk mást.)
A békéscsabai városháza pénzügyi irodájának vezetője, Uhrin Nándor előbb személyes adatnak titulálta kérésemet, mire jeleztem, hogy ebben az esetben az adatvédelmi biztos állásfoglalását kérem. Ekkor áthelyezték az "ügyet" a sajtószóvivőhöz, majd jelezték: a gyűjtőmunka után elküldik a kért adatokat - amiből végül semmi nem lett.
És akkor még nem beszéltünk azokról a milliókat érő "apró játékokról", amelyekkel Domokos mellett sok más országgyűlési képviselő is él: azok a parlamenti képviselők, akik egyúttal megyei közgyűlési elnökök és polgármesterek is, hivatali gépkocsival és sofőrrel utaznak a parlamentbe, miközben élnek a törvényhozás utazási támogatási lehetőségével - ráadásul a megyéjüktől vagy városuktól is kapnak költségtérítést. (Érdemes egyébként összevetni a képviselők jövedelmét vagyonnyilatkozataikkal is. Domokos László például sok örökölt ingatlanvagyon mellett egy budapesti lakással, egy Skoda személyautóval, néhány lakberendezési tárggyal és némi megtakarítással rendelkezik.)
Mivel a Narancs eltekintett attól, hogy közérdekű adatért 317 ezer forintot fizessen az Országgyűlés gazdasági hivatalának, állásfoglalást kértem az adatvédelmi biztostól. A sajtószabadság üres frázis akkor, ha a közügyek intézői, a közigazgatás szervei belátásuk szerint szolgáltathatnak információkat, teszik azokat hozzáférhetetlenné az érdeklődők számára. "A közügyek megvitatásának, az ilyen kérdésekben történő véleménynyilvánításnak és gondolatközlésnek alfája és ómegája a közérdekű adatok megismeréséhez való alkotmányos jog. Talán ezen megfontolások figyelembevételével is, 1992-ben fogadta el az Országgyűlés a személyes adatok védelméről szóló törvényt" - írtam Péterfalvi Attilának.
Május 17-én az adatvédelmi biztos hivatala arról értesített, hogy az ügyben vizsgálatot rendelt el.
