B. Henriett szombat éjjel két kisebb gyermekével volt otthon. Csak annyit fogott föl, amikor a két bőrfejű berúgta az ajtót, hogy föl kell kapnia a nyolc hónapos kicsit és az ötéves nagyot, és el kell bújniuk valahová. A két férfi azonban gyorsabb volt nála: a kisbabát kipenderítették a ház elé, fölborogatták az ágyakat, a virágcserepeket, kitörték az ablakokat, szétzúzták a tárgyakat; a ház elé kiszórták és felgyújtották a ruháikat. A pici lakásban a dúlás nyomai, a ház előtt nagy rakás hamu emlékeztet a történtekre.
Heni magához kapta a kicsi gyereket, majd mindkettővel egy szekrény mögé bújt, míg a férfiak az őrjöngés után át nem mentek egy másik házhoz. Heni apja pár házzal feljebb karóval hívta fel magára a támadók figyelmét; Heni ezt az időt használta ki, hogy az anyjához meneküljön a két kicsivel. "Anya fölvett az ágyból, mert betörtek hozzánk a gárdisták - összegzi a történteket az ötéves Renátó, aki büszkén próbálgatja új ruháit és cipőjét. - Elégették minden ruhámat és játékomat."
Hogy a támadók gárdisták voltak, azt csak a romák állítják - a rendőrség ugyanis garázdaság miatt
egyelőre ismeretlen tettes
ellen nyomoz. A romák elmondása szerint az ötvenfős csapat kisbuszokkal érkezett, és éjfél után végigvonultak a telepen.
"Gyertek ki, cigányok, csinálunk nektek cigányholokausztot! - ezt kiabálták, és bedobtak egy nagy darab követ az ablakon. Még jó, hogy apu már korábban felébredt az ordítozásra, különben eltalálja" - mondja Oláh Brigitta. Lekapcsolták a villanyt, és elbújtak, ki sem mertek menni.
Lakatos Zoltán lejjebb lakik. Fiát kísérte haza a ballagás utáni buliról, amikor körbefogták, és fiával együtt visszafelé kergették a faluba a fekete ruhás férfiak. A romák folyamatosan hívták a rendőrséget, de azok a romák elmondása szerint csak másfél órával később értek a helyszínre - akkorra a támadóknak már csak hűlt helyük volt.
Vasárnap este az előző esti, a támadókat szállító buszok fékeztek újra Galgagyörkön. A településre érkező Magyar Gárda-tagok állítólag azért jöttek, hogy segítsenek elköltözni két magyar családnak. Az egyenruhások az iskola előtt gyülekeztek, ahol három helyi önkormányzati képviselő társaságában, valamint a lakosság egy kisebb részének tetszésnyilvánításától kísérve elénekelték a Himnuszt. Hogy pontosan hányan voltak, arra mindenki másképp emlékszik: a romák szerint vagy háromszáz, a polgármester asszony szerint százötven, a hétfőn a helyszínen járőröző rendőr szerint ötven és száz közti fekete ruhás érkezett a településre. A rendőrök - ahogy a múlt héten Pátkán is - hermetikusan elzárták az utat a gárdisták és a cigánytelep között, és csak azt a pár gárdistát engedték be, akik költöztették a családokat. Összetűzés nem történt, a gárdisták az akció után a szomszédos település kocsmájában söröztek.
A Magyar Gárdát ezúttal igencsak banális okból hívták a településre: P. László, Henriették szomszédja és lakásuk tulajdonosa hívta őket a faluba. Habár Henriett és élettársa, Janó évekkel ezelőtt kifizették a házrészt az előző tulajdonosnak, az sose került az ő nevükre. Kezdetben ez nem okozott problémát, mindkét fél úgy vélte, majd csak megegyeznek valahogy, ám P. László megelégelte, hogy Henriették sose fizetik a közüzemi díjakat, miközben közös a mérőóra. De konfliktus mégsem ebből lett. Hanem abból, hogy P. László nem roma élettársa, Anita, beleszeretett Henriett öccsébe, az alig 18 éves Lackóba. A férfi és a fiú között több összetűzés is történt az elmúlt időszakban: Lackó két hete például úgy megütötte P. Lászlót, hogy annak beszakadt a dobhártyája. P. László végül úgy döntött: eladja a házát, és kihívja a gárdát.
P. Lászlóval nem találkozunk, mert senki sem tudja, hová ment, legfeljebb a rendőrök. Henriették a gyerekekkel azonban hétfő délután még a polgármesteri hivatal előtt toporognak karikás szemekkel: nem mernek visszamenni a fölforgatott házba, félnek, hogy újra megtámadják őket. Szabadi Mónika polgármester aszszony egy átmeneti otthont ajánl, ahol meghúzhatnák magukat; az önkormányzat épületében van ugyan egy szabad hely, de oda várhatóan a hivatal egyik alkalmazottja, egy háromgyermekes bántalmazott aszszony költözik.
"Itt csak a szlovákoknak van pénz, a cigányoknak nincs" - kiabál feldúltan Henriett.
"Ülj be, Heni, a kocsiba, mert már azt sem tudod, mit beszélsz" - szól rá a polgármester asszony. Szabadi Mónika hangsúlyozza: a konfliktus két család konfliktusa, a településen soha semmi baj nem volt a romák és a magyarok között. A polgármester tegnap este megkérte a gárdisták kapitányát, Dósa Istvánt, hogy hagyják el a települést, mert helyi konfliktusról van szó. Szabadi Mónika férjével együtt tegnap pár órát a romák lakta utcában töltött. ' maga sem vette jónéven, hogy a hét települési képviselőből három a gárdistákkal mulatozott: szerinte mindenkinek a jelenlegi rossz helyzet megoldásán kellene fáradoznia.
"De nem az önkormányzat és nem a polgármester feladata háromszáz roma védelme. Én egyedül nem tudom elkergetni a Magyar Gárdát" - mutat rá a nehézségekre Szabadi.
Lakatos Zoltán, akit fiával együtt támadtak meg szombat éjjel, maga veszi kézbe az eseményeket. Hétfő délutánra Szentéről, Nyíregyházáról hívott rokonokat, ismerősöket. "Én ezt nem hagyom,
magam védem meg
a fiamat, a családomat." A romák felváltva beszélik le Zoltánt arról, hogy még nagyobb bajt okozzon. ' azonban nem bízik a rendőrségben, mert bár vasárnap és azóta példásan látják el feladatukat, szombat éjjel negyed egytől fél háromig folyamatosan hívta őket, mire kiértek. A Váci Rendőrkapitányságon ezt tagadják: Kissné Varga Tünde sajtószóvivő szerint kizárt, hogy másfél órát késtek volna a rendőrök, legfeljebb az erősítés érkezett később. A rendőrség két házat ért, 350 ezer forint értékű rongálás miatt nyomoz. Arra, hogy a szombat éjjeli támadást a Magyar Gárda tagjai követték volna el, "nem merült fel adat".
Horváth Aladár szerint azonban a hivatalos szerveknek azt is vizsgálniuk kellene, hogy a támadók romák elleni holokausztot emlegetve, éjjel, a romák házainál léptek fel. Az esélyegyenlőségi biztos, polgárjogi aktivista szerint az Alkotmánybíróság döntése, miszerint bejelentés nélkül lehet gyülekezni, megnyitott egy újabb kaput: a Magyar Gárda bárhol, bármikor felvonulhat, rettegésben tartva a romákat. "Sajnálatos, hogy a magyar jogállam és a hatóságok semmit sem kezdenek azzal, hogy egyenruhába öltözött újnyilas terrorkülönítmény vonja lassanként ellenőrzése alá a romák által lakott vidékeket."
