A tervek szerint 2026 végére a román kormánnyal kötött megállapodás alapján autópálya fogja összekötni Nyíregyházát és Szatmárnémetit – jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter az épülő M49-es gyorsforgalmi út sajtótájékoztatóján szerdán.
A miniszter a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Nyírmeggyes határában beszélt arról, hogy az M3-as autópálya és a magyar-román határ között két szakaszban épülő sztráda első, huszonnyolc kilométer hosszú szakaszának építéséhez kezdhetett hozzá a Duna Aszfalt mintegy 175 milliárd forintos beruházással. Ennek folytatásaként a magyar-román határig megépül a másik, 17,5 kilométeres autópálya-szakasz is 150-160 milliárd forintos beruházási összeggel.
Lázár emlékeztetett, Magyarországon 2010 óta mintegy 900 kilométernyi autópálya- és gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztés valósult meg mintegy 3200 milliárd forint ráfordítással. Az elmúlt évek legnagyobb autópálya-beruházása a Kassa-Miskolc sztráda megépítése volt, ezt a programot szeretnék folytatni Nyíregyháza és Szatmárnémeti, Nyíregyháza és Munkács, illetve Békéscsaba és Arad közúti, illetve Szeged és Szabadka vasúti összekapcsolásával, az M6-os megépítésével az országhatárig, a 6-os főút autópályává bővítésével Szigetvár irányába.
„Azt is szeretnénk, hogy Győr és Dunaszerdahely autópályával legyen összekötve, tehát legalább tucatnyi olyan programunk van, amely egymáshoz közel, magyar vidéken lévő településeket kapcsol össze autópálya és úthálózat segítségével” –mondta a miniszter.
Az M49-es beruházással a kormánynak az a célja, hogy a Nyíregyháza-Debrecen-Miskolc háromszögből egy Győrhöz hasonló új, elsősorban az autóipar kiszolgálására létrehozott gazdasági övezet épüljön ki, az itt dolgozók pedig könnyebben juthassanak el munkahelyeikre. A kormány minden más autópálya-építés leállítása után csak az M49-es beruházását hagyta jóvá 2022 őszén – emelte ki Lázár János, megjegyezve, a magyar-ukrán határig meghosszabbítandó M3-as továbbépítéséről és a Záhonyig tervezett M34-es megépítéséről is egyeztetések zajlanak.
Az M49-es munkálatai öt százalékos készültségnél tartanak, a befejezési határidő az első szakaszra 2026 ősze, a másodikra pedig 2026 decembere lehet.
A tájékoztatón az MTI tudósítása szerint a vasúti közlekedéssel kapcsolatos ügyek is szóba kerültek.
A Budapest-Hegyeshalom vasútvonalon a napokban bevezetett sebességkorlátozásokkal kapcsolatos kérdésre Lázár János úgy válaszolt, egy nagyon súlyos műszaki probléma állt elő az 1-es Budapest-Bécs vasútvonalon Biatorbágy és Tata között mintegy 56 vasúti kilométeren. Leszögezte, olyan nem fordulhat elő, hogy a menetrend tartása vagy „sebességpresztízs” miatt veszélybe kerüljön egyetlen ember is. Azonnali beavatkozás esetén ezt a pályaszakaszt 32 milliárd forintból lehetne újjáépíteni, ezzel a hibát három-négy hónap alatt el lehet hárítani és nem kell tovább csökkenteni a megengedett sebességet, az ehhez szükséges erőforrások rendelkezésre fognak állni – mondta Lázár János.
„A MÁV vezetői ne okoskodjanak és ne mellébeszéljenek, hanem csinálják azt, amire utasítottam őket, garantálják az emberek biztonságát, azonnal kezdjék meg a vasúti pálya újjáépítését és természetesen én mint tulajdonos a pénzügyi feltételeket biztosítani fogom” – fogalmazott Lázár János.
Címlapképünkön munkagépek dolgoznak Nyírmeggyes közelében a tájékoztató napján, szerdán. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
