Újból a belügyminiszterhez fordult az értelmi fogyatékosok szövetsége a maszkhasználat ügyében

Belpol

Az Operatív Törzs november 16-án elutasította az értelmi fogyatékosok országos szövetségének a maszkviselés mentességére szóló kérését, de három nappal később ezt biztosította az autistáknak. Ezért most újra a belügyminiszterhez és az Emmihez fordultak.

Csaknem héthónapos késéssel, de november 19-én egy kormányrendelet módosításaként mentesítették az autistákat a kötelező maszkviselés alól. A 100 ezer magyar családot érintő problémával elsőként a Magyar Narancs foglalkozott. Az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ) még áprilisban jelezte a maszk hordásával kapcsolatos gondokat, s bár a kormányoldalon volt fogadókészség a probléma rendezésére, mégis az AOSZ erőteljes fellépésére és hét hónapra volt szükség, hogy segélykiáltásukat meghallják.

Más utat jártak be az értelmi fogyatékos szervezetek – tájékoztatta még a múlt héten a Narancs.hu-t Papp Ágnes, az Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetségének elnöke (ÉTA Országos Szövetség). Ők a járvány második, őszi hullámának felfutó ágában, november elején írtak Pintér Sándor belügyminiszternek levelet, amiben a maszkhasználat alóli mentesítést kérték. Gyors elutasító választ az Operatív Törzstől kaptak november 16-án.

Ebben Lakatos Tibor dandártábornok, az Ügyeleti Központ vezetője azt írta, hogy a járvány, jelenlegi gyorsuló szakaszában a járványügyi szakemberek nem támogatták a maszkviselés alóli mentességet az értelmi fogyatékosok számára. Ugyanakkor az is szerepelt a válaszban, hogy amennyiben a járványügyi helyzet megengedi, ismét megvizsgálja a kérdést az Operatív Törzs. Mire azonban ezt a levelet az ÉTA Országos Szövetség vezetői megkapták, addigra kiderült, hogy az autisták hasonló kezdeményezését támogatta a kormány.

Újabb levél Pintér Sándornak

Ezt lapunknak Papp Ágnes, az ÉTA Országos Szövetség elnöke a hazai értelmi fogyatékos társadalommal és szervezetekkel szemben súlyosan diszkriminatívnak nevezte. Ezért nem meglepő, hogy szerdai (november 24-i) dátummal újabb levelet írtak Pintér Sándor belügyminiszternek és Rétvári Bencének, az Emmi államtitkárának.

false

Ebben az országosan 60 tagszervezetet és 9-10 ezer értelmi és halmozott fogyatékossággal élő embert, családjaikat és a velük foglalkozó szakemberek érdekvédelmét ellátó szervezet ismételten felhívja a figyelmet a maszkviselés nehézségeire. A levélben Papp Ágnes az autistákéhoz hasonló mentességet látna szükségesnek az értelmi fogyatékosok esetében is. Mint írja, „már az is jelentős könnyebbséget jelentene az érintetteknek, ha számukra is ki lenne jelölve egy idősáv valamely napszakban, amikor mentességet kap(hat)nának a kötelező maszkviselés alól.” Vélekedése szerint ez a teljes honi értelmi fogyatékos társadalom mellett azoknak is nagy könnyítést jelentene, akiknek bármely egészségügyi okból ellenjavallt a maszk használata.

Mindezekre tekintettel arra kéri az ÉTA Országos Szövetség elnöke Pintér Sándor belügyminisztert és Rétvári Bencét, az Emmi államtitkárát, vizsgálja meg újra a maszkviselés szabályozását.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.