Újból a belügyminiszterhez fordult az értelmi fogyatékosok szövetsége a maszkhasználat ügyében

Belpol

Az Operatív Törzs november 16-án elutasította az értelmi fogyatékosok országos szövetségének a maszkviselés mentességére szóló kérését, de három nappal később ezt biztosította az autistáknak. Ezért most újra a belügyminiszterhez és az Emmihez fordultak.

Csaknem héthónapos késéssel, de november 19-én egy kormányrendelet módosításaként mentesítették az autistákat a kötelező maszkviselés alól. A 100 ezer magyar családot érintő problémával elsőként a Magyar Narancs foglalkozott. Az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ) még áprilisban jelezte a maszk hordásával kapcsolatos gondokat, s bár a kormányoldalon volt fogadókészség a probléma rendezésére, mégis az AOSZ erőteljes fellépésére és hét hónapra volt szükség, hogy segélykiáltásukat meghallják.

Más utat jártak be az értelmi fogyatékos szervezetek – tájékoztatta még a múlt héten a Narancs.hu-t Papp Ágnes, az Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetségének elnöke (ÉTA Országos Szövetség). Ők a járvány második, őszi hullámának felfutó ágában, november elején írtak Pintér Sándor belügyminiszternek levelet, amiben a maszkhasználat alóli mentesítést kérték. Gyors elutasító választ az Operatív Törzstől kaptak november 16-án.

Ebben Lakatos Tibor dandártábornok, az Ügyeleti Központ vezetője azt írta, hogy a járvány, jelenlegi gyorsuló szakaszában a járványügyi szakemberek nem támogatták a maszkviselés alóli mentességet az értelmi fogyatékosok számára. Ugyanakkor az is szerepelt a válaszban, hogy amennyiben a járványügyi helyzet megengedi, ismét megvizsgálja a kérdést az Operatív Törzs. Mire azonban ezt a levelet az ÉTA Országos Szövetség vezetői megkapták, addigra kiderült, hogy az autisták hasonló kezdeményezését támogatta a kormány.

Újabb levél Pintér Sándornak

Ezt lapunknak Papp Ágnes, az ÉTA Országos Szövetség elnöke a hazai értelmi fogyatékos társadalommal és szervezetekkel szemben súlyosan diszkriminatívnak nevezte. Ezért nem meglepő, hogy szerdai (november 24-i) dátummal újabb levelet írtak Pintér Sándor belügyminiszternek és Rétvári Bencének, az Emmi államtitkárának.

false

Ebben az országosan 60 tagszervezetet és 9-10 ezer értelmi és halmozott fogyatékossággal élő embert, családjaikat és a velük foglalkozó szakemberek érdekvédelmét ellátó szervezet ismételten felhívja a figyelmet a maszkviselés nehézségeire. A levélben Papp Ágnes az autistákéhoz hasonló mentességet látna szükségesnek az értelmi fogyatékosok esetében is. Mint írja, „már az is jelentős könnyebbséget jelentene az érintetteknek, ha számukra is ki lenne jelölve egy idősáv valamely napszakban, amikor mentességet kap(hat)nának a kötelező maszkviselés alól.” Vélekedése szerint ez a teljes honi értelmi fogyatékos társadalom mellett azoknak is nagy könnyítést jelentene, akiknek bármely egészségügyi okból ellenjavallt a maszk használata.

Mindezekre tekintettel arra kéri az ÉTA Országos Szövetség elnöke Pintér Sándor belügyminisztert és Rétvári Bencét, az Emmi államtitkárát, vizsgálja meg újra a maszkviselés szabályozását.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.