Újból a belügyminiszterhez fordult az értelmi fogyatékosok szövetsége a maszkhasználat ügyében

Belpol

Az Operatív Törzs november 16-án elutasította az értelmi fogyatékosok országos szövetségének a maszkviselés mentességére szóló kérését, de három nappal később ezt biztosította az autistáknak. Ezért most újra a belügyminiszterhez és az Emmihez fordultak.

Csaknem héthónapos késéssel, de november 19-én egy kormányrendelet módosításaként mentesítették az autistákat a kötelező maszkviselés alól. A 100 ezer magyar családot érintő problémával elsőként a Magyar Narancs foglalkozott. Az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ) még áprilisban jelezte a maszk hordásával kapcsolatos gondokat, s bár a kormányoldalon volt fogadókészség a probléma rendezésére, mégis az AOSZ erőteljes fellépésére és hét hónapra volt szükség, hogy segélykiáltásukat meghallják.

Más utat jártak be az értelmi fogyatékos szervezetek – tájékoztatta még a múlt héten a Narancs.hu-t Papp Ágnes, az Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetségének elnöke (ÉTA Országos Szövetség). Ők a járvány második, őszi hullámának felfutó ágában, november elején írtak Pintér Sándor belügyminiszternek levelet, amiben a maszkhasználat alóli mentesítést kérték. Gyors elutasító választ az Operatív Törzstől kaptak november 16-án.

Ebben Lakatos Tibor dandártábornok, az Ügyeleti Központ vezetője azt írta, hogy a járvány, jelenlegi gyorsuló szakaszában a járványügyi szakemberek nem támogatták a maszkviselés alóli mentességet az értelmi fogyatékosok számára. Ugyanakkor az is szerepelt a válaszban, hogy amennyiben a járványügyi helyzet megengedi, ismét megvizsgálja a kérdést az Operatív Törzs. Mire azonban ezt a levelet az ÉTA Országos Szövetség vezetői megkapták, addigra kiderült, hogy az autisták hasonló kezdeményezését támogatta a kormány.

Újabb levél Pintér Sándornak

Ezt lapunknak Papp Ágnes, az ÉTA Országos Szövetség elnöke a hazai értelmi fogyatékos társadalommal és szervezetekkel szemben súlyosan diszkriminatívnak nevezte. Ezért nem meglepő, hogy szerdai (november 24-i) dátummal újabb levelet írtak Pintér Sándor belügyminiszternek és Rétvári Bencének, az Emmi államtitkárának.

false

Ebben az országosan 60 tagszervezetet és 9-10 ezer értelmi és halmozott fogyatékossággal élő embert, családjaikat és a velük foglalkozó szakemberek érdekvédelmét ellátó szervezet ismételten felhívja a figyelmet a maszkviselés nehézségeire. A levélben Papp Ágnes az autistákéhoz hasonló mentességet látna szükségesnek az értelmi fogyatékosok esetében is. Mint írja, „már az is jelentős könnyebbséget jelentene az érintetteknek, ha számukra is ki lenne jelölve egy idősáv valamely napszakban, amikor mentességet kap(hat)nának a kötelező maszkviselés alól.” Vélekedése szerint ez a teljes honi értelmi fogyatékos társadalom mellett azoknak is nagy könnyítést jelentene, akiknek bármely egészségügyi okból ellenjavallt a maszk használata.

Mindezekre tekintettel arra kéri az ÉTA Országos Szövetség elnöke Pintér Sándor belügyminisztert és Rétvári Bencét, az Emmi államtitkárát, vizsgálja meg újra a maszkviselés szabályozását.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.