Megmentette a Fideszt az Alkotmánybíróság

  • narancs.hu
  • 2019. május 8.

Belpol

A Kúria megbírságolta a pártot saját szavazóinak megtévesztéséért, de az Alkotmánybíróság szerint ez a párt véleménynyilvánítási szabadsága.

Néhány napja a Kúria megbírságolta a Fideszt: a párt ugyanis megtévesztette a támogatókat, mivel úgy gyűjtött aláírókat az európai parlamenti induláshoz, hogy már megvolt a szükséges szavazatszám, tehát csupán az adatgyűjtés volt. Mindehhez a Nemzeti Választási Iroda által hitelesített támogatói gyűjtőíveket használták.

A Kúria ezért elmarasztalta a Fidesz-KDNP-t, mivel ez az eljárás a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvével ellentétes.

"Az Alkotmánybíróság azonban most kimondta, alkotmányellenes ez az elmarasztalás, hiszen a választási eljárásról szóló törvény nem tiltja a pártoknak, hogy választási kampányban a jelöltállításon kívül más célra is gyűjtsenek aláírást" - írja a 444.hu.

Az ügy azzal indult, hogy a Momentum Mozgalom benyújtott a bíróságnak egy videofelvételt, amelyen az látszik, ahogy a Fidesz-KDNP aktivistái 2019. április 8-án 18 óra 38 perckor Budapesten, a Kálvin téri aluljáróban aláírásokat gyűjtöttek. Mivel az aktivisták azt állították, hogy az európai parlamenti választásra gyűjtenek aláírásokat, kimondták, hogy megtévesztették ezzel a szavazókat, azok ugyanis nem tudták pontosan, hogy mit írnak alá.

Az Alkotmánybíróságot ez nem zavarta, írják. Kimondták, hogy az ügynek alapjogi vonatkozása is van: eszerint pedig a pártok és választóik közötti kommunikációra vonatkozik a véleménynyilvánítás szabadsága. Így végül a Kúria Fideszt elmarasztaló döntését tekintetik alkotmányellenesnek.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.