Heller Ágnes: "A gyakorlatban zsarnokság van"

Belpol

A 90 éves filozófus Schmidt Mária kritikájára is válaszol.

A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsnak nyilatkozott Heller Ágnes filozófus, aki most vasárnap lesz 90 éves. Hellert kérdeztük az MTA-ügyről, a május 26-i EP-választások tétjéről és a nacionalisták erősödéséről is. Néhány részlet az interjúból:

Magyar Narancs: Nemrég jelent meg olaszul egy könyve az Orbán-rendszerről. Az orbánizmus önálló rendszer?

Heller Ágnes: Nem, ott van Erdoğan, Putyin vagy El-Sziszi Egyiptomban. Sokan vannak olyanok, akiket a többség megválaszt, majd mindig újraválaszt. Úgy tűnhet, hogy ezek demokráciák, hiszen a többség választja a kormányt, de a gyakorlatban zsarnokság van. A régi zsarnokok persze mások voltak, erőszakkal ragadták magukhoz a kormányzást. Ezt tette Mussolini, Hitler, Sztálin, de már Lenin is. Ma nincs szükség erőszakra, a tömegtársadalmakban a zsarnokok ideológiák segítségével kapják meg a többség szavazatát. Időnként persze nem járnak sikerrel, Erdoğan most elvesztett két nagyvárost, mert az ellenzék összefogott (a választásokat felügyelő török hatóság május 6-án úgy döntött, Isztambulban meg kell ismételni a helyhatósági voksolást – a szerk.). Összefogással Magyarországon is lehetett volna valamit kezdeni, de nem sikerült, pedig kisebb különbség van az ellenzéki pártok között, mint Isztambulban volt.

(...)

MN: Tényleg azt írta az olasz könyvében, hogy akár az életét is kockára téve bírálja az Orbán-rendszert?

HÁ: Nem kockáztatom az életemet, sosem írtam ilyet.

MN: Schmidt Mária könyvkritikájában olvastam.

HÁ: Nem olvasok Schmidt Máriát. De az életemet csak egyszer, 1957-ben kockáztattam. Még a késő Kádár-rendszerben is csak a szabadságomat kockáztattam, és az állásomat, amit el is vettek tőlem.

MN: Ma nem kockázatos a hatalom ellen beszélni?

HÁ: Nekem biztosan nem. 90 éves vagyok és világhírű.

MN: Sokan nincsenek ilyen kivételezett helyzetben.

HÁ: Sokan vannak olyan helyzetben, amilyenben én voltam a Kádár-korszakban. Épp a minap beszéltük Szelényi Ivánnal, hogy kérdés nélkül kockáztattuk az állásunkat, a megélhetésünket, hogy azt az álláspontot képviseljük, amit igaznak hittünk. Más ellenzékinek sem fogom azt mondani, hogy nincs joga kockáztatni a megélhetését. Az életét talán nem lenne joga, de azt jelen pillanatban Magyarországon nem kockáztatja, és azt hiszem, amíg az Európai Unió tagjai vagyunk, addig a szabadságát sem.

A teljes interjút a Magyar Narancs május 9-i lapszámában olvashatja. Ha előfizetne az újságra, itt megteheti.

Magyar Narancs - Archívum részletes

Tartalomjegyzék.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.