Orbán: mi közép-európaiak azon gondolkozunk, "mit kell tenni, hogy ne következzen be, hogy együtt kelljen élnünk a migránsokkal"

  • narancs.hu
  • 2019. május 8.

Belpol

Migráció, migráció, migráció - szónokolt Orbán Kolozsváron.

Minden európai ország elsőszámú kérdése az EP-választáson a migráció ügye, és a jövő egyik legnagyobb kérdése, hogy a bevándorlás ügyében sikerül-e közelíteni a széttartó véleményeket, helyreáll-e az európai egység, de eddig egy erre irányuló kísérlet sem járt sikerrel - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Kolozsváron.

A kormányfő a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen tartott előadásában kiemelte: két ágra szakadt az európai politikai gondolkodás a bevándorlással kapcsolatban. Míg a Nyugat azon gondolkodik, "hogyan éljünk együtt", mi, közép-európaiak azon: mit kell tenni, hogy ne következzen be, hogy együtt kelljen élnünk a migránsokkal" - közölte.

Orbán Viktor szerint a nyugatiak el akarják tüntetni a különbségeket, azt akarják, hogy "mi is engedjük be nagy számban a bevándorlókat", és akkor helyreáll az európai egység. Szerintünk azonban "az európai egységért ezt az árat nem szabad megfizetni" - jelentette ki.

A miniszterelnök kitért rá: biztonságos, keresztény és fejlődő magyar életet kínálunk a magyar fiataloknak. "Nagy idők és nagy lehetőségek kapujában állunk" - fogalmazott. Közölte: a következő 10 évben a magyarok, különösen az anyaország megmarad a keresztény kultúrkörben, ezért biztonságos életet kínál azoknak a fiataloknak, akik megmaradnak a magyarságukban, továbbá teljes foglalkoztatottságot és gazdasági növekedést is kínál.

Orbán hangsúlyozta: a magyarok fenn akarnak maradni és folytatni akarják több mint ezeréves történelmüket azon a helyen, ahol az eddigi történelmük kialakult, dacára annak, hogy szuverenitásuk folyamatos kihívás alatt áll. Innen kell nézni, hogy milyen Európa-politika jó a magyaroknak - tette hozzá.

Azt mondta: a magyarok demográfiai politikát is csinálnak, bár az EU-ban ezt szalonképtelennek nyilvánították. De a magyarok nyíltan bevallják, hogy ilyen politikát folytatnak, mert "nem akarnak elfogyni", ezért a családokat akarják megerősíteni, megvédeni - közölte.

A kormányfő arról is beszélt, hogy a magyarok bevándorlásellenes politikát csinálnak; mert abajbajutottakhoz kell a segítséget elvinni, nem a bajt idehozni.

Közölte: a magyarok világnemzetet építenek, mert a világ minden sarkában találunk magyarokat, és fontos, hogy a szétszóratott nemzetrészeinket össze tudjuk kapcsolni egy világnemzetté, erőforrásainkat gyarapítsuk és ésszerűen tudjuk szétosztani a világ magyarsága között. Ennek része Budapest erősítése, mert a főváros a világnak is megmutatja, mit nevezünk magyarságnak - vélte. Megjegyezte: ellensúlyozni kell az asszimilációs nyomást, elég erősnek kell lennünk ahhoz, hogy meg tudjuk tartani a magyarnak születetteket a vegyes területeken is.

Orbán Viktor szerint továbbá szuverenitásalapú politikát is folytatnak magyarok: ez magában foglalja a NATO-tagságunkat, és jó, hogy benn vagyunk az EU-ban, mert nemzeti céljainkat így könnyebben tudjuk szolgálni. Az államfinanszírozás szempontjából pedig nem mindegy, kinek vagyunk eladósodva, fontos, hogy magyar kézben legyen az államadósság, inkább a saját polgárainak legyen eladósodva az állam - mondta.

A miniszterelnök kiemelte: az EU nem cél, hanem eszköz a magyarok számára.

Felvetette azt is: politikai követelmény, hogy pontosan tudjunk válaszolni arra a kérdésre, kik vagyunk és "miért követelünk maguknak a helyet a Nap alatt". Úgy vélte, egyrészt "egyedi fajta vagyunk", van egy senki máséval össze nem keverhető, sajátos kulturális gyökérzetünk, történelmünk, nyelvünk. Másrészt azért van jogunk a létezésre, mert olyan teljesítményt nyújtunk a világ számára, amely nélkülünk nem született volna meg, és nem lenne a jövőben sem - mondta.
Orbán Viktor közölte: máig érvényes "a magyarok karakterének örök motívuma", hogy ösztönösen el akarják kerülni a szolganép sorsot, senkinek az alávetettjei nem akarnak lenni, és minden alá- fölérendeltségnek világos és méltányos indoka kell, hogy legyen.


Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.