Orbán: mi közép-európaiak azon gondolkozunk, "mit kell tenni, hogy ne következzen be, hogy együtt kelljen élnünk a migránsokkal"

  • narancs.hu
  • 2019. május 8.

Belpol

Migráció, migráció, migráció - szónokolt Orbán Kolozsváron.

Minden európai ország elsőszámú kérdése az EP-választáson a migráció ügye, és a jövő egyik legnagyobb kérdése, hogy a bevándorlás ügyében sikerül-e közelíteni a széttartó véleményeket, helyreáll-e az európai egység, de eddig egy erre irányuló kísérlet sem járt sikerrel - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Kolozsváron.

A kormányfő a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen tartott előadásában kiemelte: két ágra szakadt az európai politikai gondolkodás a bevándorlással kapcsolatban. Míg a Nyugat azon gondolkodik, "hogyan éljünk együtt", mi, közép-európaiak azon: mit kell tenni, hogy ne következzen be, hogy együtt kelljen élnünk a migránsokkal" - közölte.

Orbán Viktor szerint a nyugatiak el akarják tüntetni a különbségeket, azt akarják, hogy "mi is engedjük be nagy számban a bevándorlókat", és akkor helyreáll az európai egység. Szerintünk azonban "az európai egységért ezt az árat nem szabad megfizetni" - jelentette ki.

A miniszterelnök kitért rá: biztonságos, keresztény és fejlődő magyar életet kínálunk a magyar fiataloknak. "Nagy idők és nagy lehetőségek kapujában állunk" - fogalmazott. Közölte: a következő 10 évben a magyarok, különösen az anyaország megmarad a keresztény kultúrkörben, ezért biztonságos életet kínál azoknak a fiataloknak, akik megmaradnak a magyarságukban, továbbá teljes foglalkoztatottságot és gazdasági növekedést is kínál.

Orbán hangsúlyozta: a magyarok fenn akarnak maradni és folytatni akarják több mint ezeréves történelmüket azon a helyen, ahol az eddigi történelmük kialakult, dacára annak, hogy szuverenitásuk folyamatos kihívás alatt áll. Innen kell nézni, hogy milyen Európa-politika jó a magyaroknak - tette hozzá.

Azt mondta: a magyarok demográfiai politikát is csinálnak, bár az EU-ban ezt szalonképtelennek nyilvánították. De a magyarok nyíltan bevallják, hogy ilyen politikát folytatnak, mert "nem akarnak elfogyni", ezért a családokat akarják megerősíteni, megvédeni - közölte.

A kormányfő arról is beszélt, hogy a magyarok bevándorlásellenes politikát csinálnak; mert abajbajutottakhoz kell a segítséget elvinni, nem a bajt idehozni.

Közölte: a magyarok világnemzetet építenek, mert a világ minden sarkában találunk magyarokat, és fontos, hogy a szétszóratott nemzetrészeinket össze tudjuk kapcsolni egy világnemzetté, erőforrásainkat gyarapítsuk és ésszerűen tudjuk szétosztani a világ magyarsága között. Ennek része Budapest erősítése, mert a főváros a világnak is megmutatja, mit nevezünk magyarságnak - vélte. Megjegyezte: ellensúlyozni kell az asszimilációs nyomást, elég erősnek kell lennünk ahhoz, hogy meg tudjuk tartani a magyarnak születetteket a vegyes területeken is.

Orbán Viktor szerint továbbá szuverenitásalapú politikát is folytatnak magyarok: ez magában foglalja a NATO-tagságunkat, és jó, hogy benn vagyunk az EU-ban, mert nemzeti céljainkat így könnyebben tudjuk szolgálni. Az államfinanszírozás szempontjából pedig nem mindegy, kinek vagyunk eladósodva, fontos, hogy magyar kézben legyen az államadósság, inkább a saját polgárainak legyen eladósodva az állam - mondta.

A miniszterelnök kiemelte: az EU nem cél, hanem eszköz a magyarok számára.

Felvetette azt is: politikai követelmény, hogy pontosan tudjunk válaszolni arra a kérdésre, kik vagyunk és "miért követelünk maguknak a helyet a Nap alatt". Úgy vélte, egyrészt "egyedi fajta vagyunk", van egy senki máséval össze nem keverhető, sajátos kulturális gyökérzetünk, történelmünk, nyelvünk. Másrészt azért van jogunk a létezésre, mert olyan teljesítményt nyújtunk a világ számára, amely nélkülünk nem született volna meg, és nem lenne a jövőben sem - mondta.
Orbán Viktor közölte: máig érvényes "a magyarok karakterének örök motívuma", hogy ösztönösen el akarják kerülni a szolganép sorsot, senkinek az alávetettjei nem akarnak lenni, és minden alá- fölérendeltségnek világos és méltányos indoka kell, hogy legyen.


Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.