A törvényhozás 134 igen, 45 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellett fogadta el az alaptörvény kilencedik módosítását a kormány kezdeményezésére - közölte az állami hírügynökség. A szavazásban a Demokratikus Koalíció képviselői nem vettek részt.
Ahogy lapunk korábban megírta, kormány november 10-én nyújtotta be az Alaptörvény kilencedik módosítására vonatkozó javaslatát, amely Varga Judit igazságügyi miniszter közlése szerint "a magyar családok erősebb védelmét, a gyermekek biztonságát" hivatott szolgálni. A miniszter szerint a módosítás biztosítja minden gyermek számára a "Magyarország keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést, és garantálja a gyermek születési nemének megfelelő háborítatlan fejlődését".
A most megszavazott módosítás szerint bekerült az Alaptörvénybe, hogy
- "az anya nő, az apa férfi";
- "Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést";
- "közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése".
Rendelkezik a módosítás a közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítványokról is, amelyek a fenti passzus alapján a továbbiakban valóban nem közpénzt fognk kezelni, tehát tényleg elveszíti majd az alapítványokba adott pénz a közpénz jellegét. Az alapítványokat ugyanakkor egy új bekezdés szerint csak sarkalatos (vagyis kétharmados többséget igénylő) törvényekkel lehet csak létrehozni, működtetni, megszüntetni.
Szintén az Alaptörvény része lett, hogy a kormány 30 napra hirdetheti ki a veszélyhelyzetet, azonban "a Kormány a veszélyhelyzetet az Országgyűlés felhatalmazása alapján meghosszabbíthatja, ha a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll", és mindent meg kell tenni ahhoz, hogy a parlament egyébként veszélyhelyzet idején is működjön. Ha az Országgyűlés akadályoztatva van a munkájában, akkor köztársasági elnök is felhatalmazhatja a kormányt a veszélyhelyzet meghosszabbítására. Azt, hogy az Országgyűlés akadályoztatva van, "az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök egybehangzóan állapítja meg"
Bekerült egy olyan bekezdés is, amely szerint különleges jogrend idején a parlament hatályon kívül helyezheti a kormány rendeletét, amelyet a kormány csak kivételes esetben alkothat újra.
A különleges jogrendnek - hat helyett - három esete lesz: a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet. A módosítással mind a három esetben a kormányt ruházzák fel rendeletalkotási joggal, ezzel megszűnik az, hogy rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanácsnak, szükségállapot idején pedig a köztársasági elnöknek van rendeletalkotási joga. A rendkívüli állapot helyébe a hadiállapot lép.
Kimondja ezentúl az Alaptörvény, hogy „hadiállapot idején a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek". Hadiállapot idején honvédelmi munkakötelezettség írható elő, háborús helyzet kinyilvánításához, valamint békekötéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
